11.rész

Sziasztok:)

Megérkezett a 11. rész^^

Remélem tetszett nektek az előző rész és izgatottan vártátok a következő részt. Próbálom minél érdekesebbre írni. Remélem sikerült.

Jó olvasást.💜

 Hatalmas ölelés

Szandi xx

Pocsékul éreztem magam amikor felébredtem. Kinyitottam a szememet,de gyorsan vissza is csuktam. Hirtelen ért a világosság.Mikor már kezdtem megszokni és a szemeim is hozzászoktak a világossághoz,felkeltem az ágyról és kinyitottam az ablakot. Felültem a párkányra és néztem a csendes utcát. Élveztem a napsütést és a nyugalmat. Még mindig nem tudtam felfogni,hogy 2 hét múlva Londonba kell mennem. Itt kell hagynom a barátaimat,Markot,az otthonomat. Mindenemet ami lelkileg ide köt. Miért nem lehet azután költözni,hogy leérettségiztem? Miért kell nekem új suliba mennem és mindent előröl kezdeni? A szalagavatón is cserben kell hagynom a páromat.. Pedig annyit készültünk rá. Már a ruhánk is megvan. Nem értem.. Simán megtudták volna várni a nagyiék,amíg befejezem a sulit. De nem.. Nekik tönkre kellett tenniük mindent.Kétségbe vagyok esve.Itt akarok maradni,de a nagyiék tuti,hogy nem engednék meg.Pedig igazán megérthetnék,hogy nekem itt vannak a barátaim,az otthonom.Nem akarom őket csak úgy itt hagyni.Markkal is végre összejöttem és minden jól alakul.A távkapcsolat nem hiszem,hogy sokáig működne.Előbb vagy utóbb valamelyikünk véget vetne a kapcsolatnak,amit meg is értenék,hiszen a párkapcsolatok 90%-a szakításra van ítélve.Persze akik halálosan szerelmesek egymásba és hosszabb ideje együtt vannak,mint például mi azok lehet,hogy végig tudják csinálni,amíg a másik utána nem tud menni,vagy esetleg az aki elköltözött visszaköltözik.Ez a tudat teljesen elkeserített és a szemeim megint megteltek könnyel.Utálok sírni,mert azzal csak a gyengeségemet mutatom ki de most ebben a pillanatban nem tudok mit tenni csak sírni.Lemásztam a párkányról és kimentem a szobámból.Csend volt még a lakásban.Lementem a konyhába kávét főzni.Közben felnéztem a fali órára ami 8:32-őt mutatott.Felültem a konyhapultra és egyszerűen csak bámultam magam elé.Úgy nézhettem ki mint egy depressziós,de őszintén úgy is éreztem magam.Mikor lefőtt a kávé,kitöltöttem a bögrémbe és visszamentem a szobám rejtekébe.Visszaültem a párkányra és a kávémat szürcsölgetve néztem a messzeségbe.Kezdett ébredezni LA,így az utcánkat is megtöltötte az autók zaja.Mikor megittam a kávémat elmentem zuhanyozni.Szükségem volt most egy megnyugtató és a forró zuhanyra.Bezártam az ajtót és levettem a pizsimet.Megnyitottam a csapot és a legmelegebb hőmérsékletre állítottam be.Beálltam és becsuktam magam mögött a kabin ajtaját.Egy ideig égette a bőrömet a forró víz,de hamar hozzászoktam.Felfogtam a hajamat egy hajgumival,hogy ne legyen vizes és hagytam,hogy a víz lemosson rólam minden egyes könnycseppet.El akartam felejteni mindent,még ha csak egy kis időre is,de muszáj különben megőrülök.Valahogy ki kell kapcsolnom az agyamat.
Elég sokáig áztattam magamat és csak arra lettem figyelmes,hogy a kabin padlóján ülők,felhúzott lábakkal és zokogok.Elzártam a csapot és ekkor döntöttem el,hogy ez így nem mehet tovább..Ki kell adnom magamból mindent.Megtörölköztem,majd a törölközőt magam köré tekerve mentem vissza a szobámba.Magamra kapkodtam a kezembe akadó ruhákat és fehérneműket majd a szekrényből kivettem pár napra való ruhát.Beleszórtam a táskámba,majd a tisztálkodószereket és a fontosabb cuccaimat.A törölközőt az ágyon hagytam.Lekocogtam a lépcsőn,vállamon a táskámmal.Felvettem a cipőmet és a bőrdzsekimet mivel idő közben kint esni kezdett az eső,de nem volt hideg,így elég volt az.Lekaptam a kocsikulcsot a kulcstartóról és kimentem.Kinyitottam a kocsiajtót és behuppantam.A táskámat az anyós ülésre dobtam és elindítottam a motort.Bekötöttem magamat a biztonság kedvéért és elindultam.Nem érdekelt most semmi csak az,hogy minél távolabb kerüljek ettől a háztól.Gondolkoznom kell.Még nem tudtam hova fogok menni és mit fogok kezdeni magammal pár napig,de most nem ez volt az elsődleges célom.Nem is nagyon figyeltem,hogy merre megyek.Ösztönösen forgattam a kormányt és követtem az ismerős út vonalát.Mikor az útszakasznak vége lett,leállítottam a motort és kiszálltam.A táskámat bent hagytam a kocsiban,de a kocsikulcsot és a telefont kivettem.Sőt még a papának az egész doboz cigijét is kivettem és sétálni kezdtem.Csend volt.Nem érdekelt,hogy esik az eső és esetleg elázok.Semmi sem érdekelt.Elsétáltam pontosan arra a helyre ahol Markkal voltam 2 napja.Kisétáltam egészen a talaj végéig és úgy néztem le Los Angeles-re.Az idő pont a hangulatomat "festette" meg.Borongós és esős.Belül én is ezt éreztem.Visszamentem a kocsihoz és kivettem egy pokrócot a hátsó ülésről.Azért nem akarok koszos lenni..Leterítettem a fűbe és leültem rá.Kivettem a kabátom zsebéből a cigis dobozt meg az öngyújtót és rágyújtottam.Nem ez az első alkalom,hogy cigizek,bulikban elég gyakran szoktam meg néha hétköznap is.Szívtam egy slukkot belőle és néztem ahogy a maradék füst amit nem tüdőztem le eltűnik az esőben.Jól esett ahogy újra éreztem,hogy a nikotin átjárja a szervezetemet.Pár perc alatt el is szívtam.Elnyomtam a csikket és eldobtam.Nem akartam egy újabbra rágyújtani ezért csak élveztem az esőt és a tájat amit már csak 2 hétig nézhetek..
Mikor már a ruhámból és a hajamból csavarni lehetett a vizet összehajtottam a pokrócot és visszaindultam a kocsihoz.Bedobtam a csomagtartóba,majd beültem a vezető ülésbe.Mielőtt elindultam volna írtam egy üzenetet Marknak.
"Otthon vagy?"
Feltekertem a fűtést,mert kezdtem egy kicsit fázni.Míg Mark válaszára vártam próbáltam felmelegedni.Pár perc múlva rezgett a telefonom és megjelent a kijelzőn a válasz.
"Igen.De miért nem veszed fel a telefonod?Órák óta próbállak utolérni.."
"Mindent elmondok ha odaértem.Fél óra és ott vagyok."-válaszoltam és már el is indultam
Az ígéretemet betartottam és kb fél óra múlva már a kocsifelhajtójukra parkoltam le.Kiszálltam,kivettem a kocsiból a táskámat és a pokrócot.Remélem megengedi,hogy itt maradjak pár napig..Az ajtóig futottam mivel nem akartam még jobban elázni.Mikor odaértem csengettem,és vártam,hogy valaki ajtót nyisson.Ez pár másodpercen belül meg is történt.Megszólalni nem volt időm mivel Mark berántott az ajtóból,hogy ne ázzak tovább.A hirtelen lendülettől a mellkasának ütköztem ezzel összevizezve őt is.El akartam húzódni,de nem engedte.Szorosan a karjaiba zárt.
-Annyira aggódtam érted.Merre jártál?Miért nem vetted fel a telefonodat?Vagy 1000-szer hívtalak.-szólalt meg egy idő után
Most már tényleg elhúzódtam tőle és az aggódó barna szempárba néztem.
-Elszöktem otthonról.-nyögtem ki-Itt maradhatok pár napig?
-Persze de mi történt?Azt mondtad jól kijössz a nagyszüleiddel.-értetlenkedett és segített levenni a vizes kabátot
Elvette tőlem a cuccaimat.
-Ha nem gond először inkább átöltöznék,mert nagyon fázok.-néztem rá miután levettem a cipőmet és elraktam az övé mellé
-Nyugodtan.Azt hiszem már ismered a járást,de ha nem az emeleten jobbra a második ajtó.Szolgáld ki magadat nyugodtan.A felső szekrényben találsz törölközőt és a hajadat is szárítsd meg.A ruháidat pedig tedd a szárítóra.Én a konyhában leszek.
Bólintottam és a táskámmal együtt felmentem az emeletre.Bementem azon az ajtón amit mondott.A fürdőben kötöttem ki.Miért is gondoltam,hogy máshova küld?!Levetkőztem és a ruháimat meg a pokrócot a szárítóra tettem.Megtörölköztem,a hajamat a törölközőbe csavartam addig amíg felvettem a tiszta és száraz ruhadarabokat.Kiengedtem a hajamat a törölköző "fogságából" és elkezdtem szárítani.Ez kb 15-20 percet vehetett igénybe.Mikor már mindenem száraz volt,lementem a konyhába.Remélem Mark még ott van.Ahogy leértem a lépcsőn az orromat tojásrántotta illata csapta meg.Beléptem a konyhába.Mark nekem háttal a sütő körül sürgött forgott.Nagyon el lehetett gondolkodva,mert azt sem hallotta meg,hogy leültem.
-Reggelit csinálsz?-kérdeztem halkan
Megugrott.Úgy látszik megijesztettem.Felém fordult.
-Igen.Valami olyasmi.Ettél otthon valamit?-kérdezte miközben megterített
Megráztam a fejemet.
-Csak egy bögre kávét ittam.
-Akkor itt az ideje a reggelinek.-mondta és már tálalta is mindkettőnknek a reggelit
-Most szeretnéd,hogy elmondjam vagy kaja után?
-Szerintem minél előbb annál jobb.De közben egyél.
-Úgy nem tudok beszélni.Kibírom még azt az 5 percet.-mondtam és összeszedtem a gondolataimat
-Figyelek.
Bólintottam és belekezdtem.
-Tegnap vacsora közben a nagyiék közölték velem,hogy költözünk Londonba.Boldog voltam mert minden vágyam,hogy Londonban élhessek.Kiskorom óta imádom azt a várost.Mondtam nekik,hogy ez remek stb és,hogy az érettségi után remek kikapcsolódási és továbbtanulási lehetőség lesz.DE.-egy ideig szünetet tartottam-Aztán a papa kinyögte,hogy nem érettségi után költözünk,hanem 2 hét múlva.Természetesen én kiakadtam és életemben először kezdtem el velük kiabálni.Aztán felfutottam a szobámba és bezárkóztam.Azóta nem is beszéltem velük.De szerintem jobb is.-fejeztem be a mondókámat
Mark tátott szájjal figyelt engem egy ideig.Úgy látszik nem csak engem sokkolt le ez a hír.
-Tehát ha jól értelmeztem 2 hét múlva itt hagysz mindent és mindenkit beleértve engem és a barátaidat is..-próbálta leegyszerűsíteni azt amit mondtam
Könnyes szemekkel bólintottam.Így,hogy az ő szájából is hallom és nem csak az én fejemben van még szörnyűbb mint gondoltam.Én nem akarom ezt az egészet.Én itt akarok maradni velük.Ő se tudott mit mondani,pont úgy ahogy én se.Csak néztünk magunk elé mint akik megörültek.
-Nem akarom,hogy itt hagyj..-szólalt meg alig hallhatóan
-Én se akarlak itt hagyni.Ezért szöktem el..-suttogtam
-Mit csináljunk?Hogyan győzzük meg a nagyszüleidet,hogy legalább az érettségiig maradjatok itt?
-Nem tudod..Eladták a boltot és már nem tudnának hol dolgozni.2 hét múlva átveszi a tulaj mi pedig repülünk Londonba.
-Megyek veled.-jelentette ki olyan egyszerűséggel mintha csak azt mondta volna,hogy esik az első
-Bárcsak lehetne.Akkor minden könnyű lenne.De neked is be kell fejezned a sulit.Itt van az öcséd,az apukád.A barátaid,Nem várhatom el,hogy miattam itt hagyj mindent és mindenkit.Elég szörnyű lesz ez nekem.
-De nem akarok nélküled itt maradni.Nem tudnám elviselni a hiányodat.Egy másik kontinensen lennél.Egy óceán választana el téged tőlem.Én ezt nem akarom.Veled akarok lenni,mert szeretlek.
Könnyes szemekkel néztem rá.Már nem tudtam sírni.Szerintem este és reggel minden könnyemet kiadtam magamból annyit sírtam.
-Én is szeretlek.
Nem szóltunk semmit csak megöleltük a másikat.Szorosan bújtam a karjaiba és magamba szívtam az illatát.Ha nem találkozhatunk többet,akkor legalább az illatára és rá emlékezzek.Nyakába fúrtam az arcomat.
Így ültünk egy darabig majd mindketten visszaültünk a helyünkre és megpróbáltuk magunkba tömni a reggelit.Pár falatnál többet nem tudtam enni.
-Délután 4-ig ketten leszünk.Aztán hazajön az öcsém és olyan 6 fele apa is.Szóval addig mit csináljunk?-törte meg a csendet
-Nem tudom,de minden egyes percet hasznosan akarok eltölteni amíg itt vagyok.
Leszedtük az asztalt és elmosogattunk.
-Akkor kezdetnek filmezés?-kérdezte most már a nappaliban ülve
-Benne vagyok,de ha lehet akkor ne ilyen csöpögős romantikus film legyen.Arra most nincs szükségem.
Bekapcsolta a tv-t és elkezdtük nézni a film listát.
-Halálos iramban 1-7-ig?-nézett rám
Bólintottam.Letöltötte a tv-re.Amíg a film töltődött addig,kihúztuk a kanapét,raktunk rá párnákat meg takarókat.Mark hozott be innit és popcornt is.Mire lefeküdtünk és kényelmesen elhelyezkedtünk a filmek is lejöttek.Elindította az első részt.Csendben voltunk és figyeltük a tv-t.Kb a film felénél jártunk amikor hozzá bújtam.Átölelt és a hátamat kezdte simogatni.Így néztük tovább a filmet.
Azt hiszem a 4.felénél járhattunk amikor elálmosodtam és elaludtam.


~Pár óra múlva:16:48~


Mark és egy ismeretlen fiú hangjára ébredtem fel.Halkan beszélgettek,gondolom nem akartak felébreszteni.Ahogy teljesen magamhoz tértem felismertem a fiú hangját és rögtön rájöttem,hogy az öccsével Jackson-nal beszélget.Kibújtam a takaró alól és felültem.Jackson a fotelban ült,Mark pedig az ágy végén foglalt helyet.A fiatalabbik Evans elcsendesedett és rám nézett,ezzel elérte,hogy Mark is megforduljon.
-Nem akartunk felébreszteni.-kezdett volna magyarázkodni
-Magamtól keltem fel.Nyugi.-mosolyogtam
Köszöntünk egymásnak Jacksonnal,majd hármasban folytattuk a beszélgetést.Az öccse nagyon jó fej,2 évvel fiatalabb mint én,de már most olyan tapasztalt az élettel kapcsolatban,hogy az valami hihetetlen.Nagyon okos és helyes fiú.Olyan fél 6 felé elkezdtünk vacsorát csinálni mire Mark és Jackson apukája hazaér.Bevallom kicsit izgultam,mivel vele még soha nem találkoztam.Csak reménykedni tudtam,hogy szimpatikus leszek neki és nem fog kirúgni a házából.Alighogy megterítettünk és lekapcsoltuk a sütőt,már hallottuk is a kulcscsörgést és nemsokkal később az ajtó nyitódását majd, csukódását is.
-Megjöttem!-hallottam meg egy igazán mély hangot
Markra néztem.
-Nem lesz baj.-súgta a fülembe és kihúzott a konyhából-Szia apa.
-Jó estét-köszöntem
A hangomra felkapta a fejét.
-Miért nem szóltál,hogy vendégünk lesz?Akkor hazafele menet beugrottam volna a cukrászdába sütiért,
-Miattam ne tessék fáradozni.Megvagyok én az édesség nélkül.
Elmosolyodott majd odajött hozzám.
-Őrülök a találkozásnak Mr.Evans. Jessica Tomlinson vagyok-mutatkoztam be illedelmesen és kezet nyújtottam
-Ugyan hagyjuk ezt a hivatalos Mr.Evans-t.Paul Evans és szólíts nyugodtan Paul-nak.-mosolygott rám és a kezemet arrébb tolva megölelt
-Rendben.-nyögtem ki és visszaöleltem
-Mik ezek az ínycsiklandozó illatok?-kérdezte miután elengedett-Csak nem főztetek?
Mosolyogva bólintottunk Markkal és Jacksonnel.Megvártam amíg mindkét fiával köszönnek egymásnak majd bementünk a konyhába.Leültünk az asztalhoz és mindenki szedett magának kaját és vacsorázni kezdtünk.
-Mesélj magadról Jess.Mark nem sokat mesélt rólad.
-Hát igazából én sem tudok sok mindennel szolgálni Mr.E..-kezdtem volna de Mark finoman meglökte a kezemet-Vagyis Paul.
-De én arra a kevésre is kíváncsi vagyok.-mosolygott
Bólintottam és mindent elmondtam neki amit rólam tudni lehet.
-Ja és apa,Jess itt maradna pár napig ha lehet.-szólalt meg a barátom miután befejeztem a beszélést
-Persze fiam.De ha szabad megkérdeznem akkor miért?-nézett rám
Nagy levegőt vettem és tömören elmondtam neki is mi történt.
-Értem.Hát remélem sikerül rávenned a nagyszüleidet,hogy ne költözzetek el.
Mosolyogva bólintottam és befejeztem az evést.Mikor végeztünk,leszedtük az asztalt és elmosogattunk.Utána a nappaliban elég sokáig beszélgettünk,majd mindenki visszavonult a szobájába.Én elmentem tusolni,mivel már fáradt voltam.Fél óra alatt végeztem is majd helyet cseréltem Markkal.Visszamentem a szobájába és bebújtam az ágyba.Hiába próbáltam nyitva tartani a szememet és megvárni őt nem sikerült.Elnyomott az álom.