19.rész

Halihó!:)

Először is.

Túl lépte a blog a 3200 megtekintést.

Hatalmas köszönetet szeretnék mondani mindannyitoknak,hogy ennyiszer és ennyien olvassátok a blogot.Hatalmas köszönet és hála nektek.Hihetetlenek vagytok.

Imádlak titeket.

Remélem tetszett nektek az előző rész,és azt is,hogy ez is elnyeri a tetszéseteket.

Jó olvasást.

Hatalmas ölelés

Szandi xx

Az ébresztő csipogására ébredtem fel.Ezt nem hiszem el..Most feküdtem le és csörög a telefon.Kinyomtam és inkább visszafeküdtem.Egyszerű lesz vissza aludni,mivel hulla vagyok.

Kábé 10 perc múlva kinyílt az ajtóm és meghallottam a papa hangját.

-Na nem.Nem késhetsz el az első napodon.Ébresztő!

-Ne már..Még nem szoktam meg az időeltolódást.Nem lehetne,hogy a héten még itthon maradok és segítek a maradék cuccot kipakolni?Meg a könyveim úgyse jöttek még meg.Jövőhéten érkezik meg a könyvtárba,ahol átvehetem és tankönyvek nélkül nem lehet tanulni ugyebár..

-Mindjárt jövök.

Azzal a lendülettel ahogy bejött,úgy távozott is.Tudtam,hogy nyert ügyem van.Ha már beszél a nagyival,az azt jelenti,hogy fontolóra veszi a dolgot,a nagyi pedig bele fog egyezni.Mindig ez volt.Főleg amikor nem akartam suliba menni,mert mindig piszkáltak vagy ilyesmi.Hatással vagyok a papára,amire büszke is vagyok meg nem is.Pár perc múlva bejött a nagyi

-Megbeszéltük a nagyapáddal ezt az iskolai dolgot.Nem kell a héten bemenned,DE.-hangsúlyozta ki a "de" szót-El kell menned vele bevásárolni,utána segítened kell nekem itthon pakolni.Ja és a kertben is segíteni kell a virágokat elültetni.

-Mit kell vásárolni?-kérdeztem nyugodtan és felültem az ágyban

-Ha akarsz akkor vehetsz magadnak a sulira cuccokat ami esetleg nincs itthon vagy elfogyott.De majd a papa elmondja,hogy mit vesztek.Ő írta össze a listát,hogy mi kell.

-Rendben.Mikor indulunk?

-Szerintem 1 vagy másfél óra múlva.Addigra készülj el.
Bólintottam és kikászálódtam az ágyból.Felhúztam a redőnyöket és az ablakot bukóra nyitottam.Beágyaztam és a szekrény elé állva gondolkoztam,hogy mit vegyek fel.Kivettem a szekrényből egy farmert,pólót és egy kardigánt.Gyorsan felöltöztem.Leültem a sminkes asztalomhoz és elkezdtem kifésűlni a hajamat.Eléggé kócos volt,így vagy 10x végigmentem rajta a kefével.Mikor kész volt copfba fogtam és megkerestem a hajfánkomat.Most egy normális kontyot akartam.Mikor kész lett a kósza hajszálakat lefújtam hajlakkal,hogy a helyén maradjon.Sminknek szempillaspirált használtam.Most nem akartam szemceruzával bajlódni.Elpakoltam mindent és mikor a fiókot csuktam be megakadt a szemem egy fekete fehér kendőn amit a fejemre szoktam kötni.Mivel így olyan jó kislányosnak tűntem ezért úgy gondoltam,hogy a fejemre kötöm.Mikor végeztem lementem a konyhába.
-Kész a kaja?-ültem fel a pultra
-Mindjárt.-nézett fel rám a nagyi-Hányszor mondjam még el neked,hogy nem ülünk fel a pultra?
-Eddig még egyszer se mondtad.-nevettem el magam
-Akkor most mondom.
Sóhajtottam és leszálltam a pultról.Leültem az asztalhoz és a papával kezdtem beszélgetni.Szeretek vele beszélgetni,mert meghallgat és bármi baj van mindig segít.Dlyanre emlekeztet.Na meg persze Annere.
Úgy fél óra múlva a nagyi a reggelit elénk tette.
-Jó étvágyat.-mondta és leült velünk szembe
Mindannyian nekiálltunk reggelizni,közben pedig beszélgettünk.Kezdett visszaállni a kapcsolatom a nagyiékkal arra a viszonyra mint mielőtt megtudtam ezt az egész dolgot..
-Kaja után indulunk?-kérdeztem
-Igen.Úgy hogy siess mert én mindjárt készen vagyok.-válaszolt
Bólintottam és befejeztem a reggelit.Mikor végeztem felmentem fogat mosni.
10 perc múlva már a kocsiban ültünk és egy  boltba tartottunk.Nem nagyon ismertem Londonban a boltokat.Utoljára 3 éve voltam itt és azóta sok minden változott.
-Milyen boltba megyünk?-néztem a papára
-Nem tudom még.Keresünk valami közeli boltot és ott bevásárolunk mindent ami kell.
Bólintottam és hallgattam a rádiót.A lábammal doboltam az ütemnek megfelelően.
-Szerinted itt tudom majd folytatni a táncot?
-Persze.Szerintem itt is van rengeteg tánc csoport és biztos,hogy be kerülsz valamelyikbe ha jelentkezel.
-Remélem..A tánc volt az életem otthon..-suttogtam és néztem a borongós Londont
Még hozzá kell szoknom,hogy itt az év majdnem minden napján esik az eső vagy be van borúlva.
-Itt jó lesz nem?-kérdezte a papa amikor leparkolt egy parkolóban
Kinéztem az ablakon és hatalmas "ASDA" feliratot láttam a bolt tetején.
-Szerintem igen.Még nem voltam itt.
-Na akkor épp itt az ideje,hogy felfedezzük ezt is.
Mosolyogva szálltam ki a kocsiból és elindultam a kosarak fele.Apróval működött a kocsi,így amit a papától kaptam aprókat belepróbáltam az összeset.Valamelyik csak jó lesz.Ahogy beletudtam nyomni a lyukba az aprót,leesett a lánc,így már szabadon el tudtam hozni.
-Tolhatom ugye?-néztem kölyök kutya szemekkel a papára
-Egye fene.De nem állunk meg minden sornál,mert arra nincs idő.
Vigyorogva néztem rá és elindultam a zöldségek irányába mivel abból volt a legtöbb felírva.
-Akkor tisztázzuk.Én tolom a kocsit,meg mondom mi kell te pedig pakolsz.-vigyorogtam
-Te aztán nagy segítség vagy.-nevetett a papi és elkezdte pakolni a kocsiba amiket mondtam
1 órán belül haza is jutottunk.Hatalmas forgalom volt Londonban,így dugóba is kerültünk és vagy fél órát álltunk egy helybe.Mikor azonban már a ház előtt parkoltunk örömmel szálltam ki a kocsiból és vittem be a cuccokat a házba.Hiába kényelmes a kocsi akkor is elzsibbadt a fenekem.
-Azt hittem már soha nem értek haza.-kiabált ki a nagyi a konyhából
Gondolom hallotta ahogy nyílik a bejárati ajtó.
-Dugóba kerültünk.-kiabáltam vissza és bementem a konyhába
-Mindent kaptatok ami fel volt írva?-nézett fel rám egy pillanatra a papírsokaságból
-Azt hiszem igen.
Elkezdtem elpakolni a cuccokat amiket vettünk.Kiderült,hogy egy két felesleges dolgot is vettünk mivel már volt itthon belőle de a papa nem emlékezett rá.Ilyen volt például az alátét,só tartó,cukor tartó stb.
Ahogy végeztem a pakolással és a nagyi is az olvasással kimentünk a kertbe,hogy kicsit rendbe hozzuk és kidíszítsük.
-Na mivel kezdjük?-néztem körbe a kertben
Elég sok időt el fog ez venni a napból ahogy elnéztem a kertet.Elpusztult bokrok,hatalmasra nőtt fű és még sorolhatnám.
-Szerintem először gazolunk,meg a lehullott leveleket össze gereblyézzük.Utána pedig ültetünk. 

A kezembe vettem a gereblyét és elkezdtem összetakarítani a leveleket amik beborították az egész udvart szinte.Míg én gereblyéztem a nagyi gazolt,közben pedig beszélgettünk.Eszembe jutott,hogy amikor kicsi voltam mennyit játszottam apuval a nagyiék kertjében.

"~Vissza emlékezés:
-Elszámolok 20-ig.Addig bújj el valahova.-mosolygott rám és megcirógatta az arcomat
Nevetve szaladtam el a kert végébe és gondolkoztam,hogy hova tudnék elbújni,hogy apa ne találjon meg,Közben hallottam,hogy elkezdett számolni.Körbenéztem és megtaláltam a tökéletes helyet számomra.Odafutottam a cseresznye fához és felmásztam rá.Elég magasan voltam,de szerencsére vastag volt az ág és elbírt.A létrát nem mozdítottam el a helyéről,hiszen az mindig ott van,így nem lesz feltűnő.Az ágak között bújtam,és vártam,hogy elkezdjen keresni.
-Megyek!-kiabált 
Halkan vettem a levegőt nehogy meghallja amikor a közelbe ér.
-Hol lehet ez a lány?!-gondolkozott hangosan
Majdnem elnevettem magam amikor megbotlott egy faágban,de szerencsére sikerült visszatartanom.Minden lehetséges helyre benézett,hátha ott vagyok.
-Jól elbújtál!-mondta nevetve-De úgy is megtalállak.
Befogtam a számat,hogy ne hallja a szuszogásomat amikor megállt a fa alatt.A fejét fogta és még egyszer körbenézett a kertben.
-Oké feladom!Te nyertél,most már elő jöhetsz.
-Itt vagyok.-néztem rá nevetve a faágról 
Amint meghallotta a hangomat felnézett és elnevette magát.
-Új búvóhely?-kérdezte mosolyogva
Vigyorogva bólintottam és óvatosan lemásztam az ágról.
~Vissza emlékezés vége"

-Rengeteget játszottatok apáddal.Bár mindig féltett,hogy valami bajod esik,de annak ellenére mindig rá tudtad venni,hogy kimenjen veled játszani.-mosolygott a nagyi
-Amikor megszülettek a kiskutyák és folyton kint voltam a kertben és velük játszottam,akkor is aggódott értem pedig tudta,hogy nem eshet bajom.
-Nagyon féltett téged.Attól a perctől kezdve,hogy kijöttetek anyáddal a kórházból mind a kettőtökre,úgy vigyázott mint a szeme fényére.Nagyon szeretett titeket.
-A világ legjobb apukája volt.
Nem akartam elsírni magam,így eltereltem a témát egy teljesen más irányba.Mikor végeztem a gereblyézéssel egy zsákba raktam az összes levelet majd kivittem a kukához.
-Lenyírjam a füvet?-kérdeztem a nagyitól
-Ha van hozzá kedved.Valahol a garázsban van a fűnyíró.Ha nem találod akkor kérdezd meg a nagyapád,mert azt ő rakta el.
Bementem a garázsba és körbenéztem.Igazából sok helyen nem lehet csak a földön,mivel a szekrény tetején nem férne el.Egy ponyva szerűséggel volt letakarva.Kitoltam a kertbe és nekiláttam a fűnyírásnak.Mire végeztem vele a nagyi és kész lett,így nekiláthattunk az ültetésnek.
Az egész kerttel kb 2-3 óra alatt végeztünk,de a végeredményért megérte ennyit dolgozni.Egyszerűen gyönyörű lett a kert.Ahogy kinézett előtte és ahogy most kinéz..El sem hiszem,hogy ezt tényleg mi csináltuk,és tényleg a mi kertünk.Volt egy kis pagoda rész ahova lámpásokat és cserepes virágokat tettünk.Egyszerűen gyönyörű volt.

-Azt hiszem végeztünk.-nézett rám a nagyi egy elégedett mosollyal az arcán
-Szerintem is.De együnk végre valamit mert kilyukad a gyomrom az éhségtől.
-Szerintem még maradt tegnapról gyros.Megeszed?
Csillogó szemmel bólintottam és már ott sem voltam.Gyorsan kiszedtem magamnak egy adagot és bedobtam a mikróba,hogy felmelegedjen.
-Találtam neked egy tánc csoportot.-jött be a papi a laptoppal a kezében
-Hol?-ugrottam elé és kikaptam a kezéből a gépet
Leültem vele az asztalhoz és elkezdtem böngészni az oldalukat.Igazából elég közel volt a sulihoz azt hiszem talán 3-4 utcányi távolságra volt a kettő egymástól.Végigolvastam mindent.Leírták,hogy heti hány edzés van kezdőknek,haladóknak és profiknak.Az árakat is végigolvastam.
-Ez tökéletes.Remek időpontban vannak az edzések,így a tanulásra is marad időm.-néztem rá a papira
-Akkor jelentkezz,és kérdezd meg,hogy mikor tudsz menni az első órára.
Úgy tettem ahogy mondta.Írtam nekik egy üzenetet a megadott telefonszámra.Közben nekiálltam tulajdonképpen uzsonnázni mivel már délután 3 volt.Elmosogattam amikor végeztem,utána pedig folyamatosan a telefonomat bámultam a válaszra várva.Eléggé fáradt voltak,így nem is csoda,hogy a válaszra várva elaludtam.


~kb másfél óra múlva~

A telefonom folyamatos rezgésére ébredtem fel.Nem ismertem fel a számot,de nem akartam bunkó lenni úgyhogy inkább felvettem.
-Igen?-szóltam bele a telefonba
-Szia,te vagy Jessica Tomlinson?-kérdezte egy mély férfi hang
-Én vagyok,de te ki vagy?
-Ne haragudj,hogy ilyen bunkó vagyok.Richard vagyok.Erről a számról kaptam egy jelentkezést a tánc csoportomba.Te jelentkeztél?
Felültem a kanapén,és törökülésbe helyezkedtem.
-Igen én voltam.
-Rendben.Végigfutottam nagyjából azt a pár sort amit leírtál,és úgy vettem le,hogy te nem valami kezdő vagy.Ha gondolod találkozhatnánk holnap reggel olyan 10 fele,hogy megbeszéljük ezeket a dolgokat.De mivel 4 oktató van,így majd el kellene jönnöd a termünkbe,hogy meg tudjuk nézni a tudásodat.
-Persze semmi akadálya,de kérhetnék egy kis segítséget?
-Nyugodtan.
-2 napja költöztem Londonba,és még nem ismerem annyira a várost,hogy tudjam,hogy mi hol van.Szóval nem lenne nagy gond ha eljönnél értem?Mert nem szeretnék ez miatt késni.
-Ha megadod a címedet akkor nagyon szívesen elmegyek érted.
Lediktáltam a címet utána pedig megbeszéltük az időpontot és bontottuk a vonalat.Felmentem a nagyiék szobájába,hogy elmondjam nekik a jó hírt de nem voltak ott.Körbejártam az egész házat,mire rájöttem,hogy 5 óra elmúlt és az új főnökük hülye vacsoráján vannak.
Az elkövetkezendő pár órában amíg egyedül voltam itthon,Anne-el beszélgettem skype-on,aztán megnéztem a sorozatomból pár rész.Olyan fél 9 fele a nagyiék meg is jöttek.
-Na milyen volt a vacsi?-kérdeztem miután mindketten leültek mellém a kanapéra
-Nagyon kedves családja van John-nak.Van egy veled egy idős fia,és nem is néz ki rosszul.Mérnöknek tanul.
-Nagyi ne kezd el.-tartottam fel a kezem
Amióta szakítottam Markkal folyamatosan össze akar valakivel hozni,és ez már kezd egy kicsit az agyamra menni.
-Csak mondtam.-tette fel védekezően mind két kezét
-Persze,persze.-mondtam szem forgatva
Elmeséltem nekik a holnapi napot,aminek nagyon örültek.Beszélgettünk még egy ideig,de mikor már éreztem,hogy álmos vagyok és rajtuk is láttam,hogy fáradtak,elköszöntünk egymástól,és mindenki ment a saját szobájába.Mivel fürödni már fürödtem,így csak bebújtam az ágyba,írtam egy jó éjt üzit Anne-nek és Dylan-nek és letettem a telefont.A nyakamig felhúztam a takarót és vártam,hogy elnyomjon az álom.