4.rész

Sziasztoook:)

Itt is van a 4.rész

Úgy néz ki,hogy most már minden héten fogok feltenni egy részt,mivel elkezdődött a szünet és próbálok ebben a 2 hétben többet megírni.

Remélem jól telik nektek a szünet és sok mindent fogtok kapni karácsonyra:
JA és szeretnék minden kedves olvasómnak és a családjának kellemes karácsonyt kívánni.
Köszönöm,hogy velem tartotok és olvassátok a firkálmányomat. :*

Jó olvasást mindenkinek. Imádlak titeket. <3 

Hatalmas ölelés

Szandi xx

~Másnap reggel~

Lágy simogatásra ébredtem az arcom tájékán.
-Mhhhhh..-nyögtem fel nyűgösen
-Kincsem. Ébresztő.-mondta a nagyi és tovább simogatott
-Fent vagyok.-motyogtam és lassan kinyitottam a szemeimet
Amint megláttam az éles fényt morogva csuktam vissza.
-Kérek még 5 percet.-suttogtam
-Ismerlek már kincsem és tudom,hogy ha megkapod az 5 percet akkor visszaalszol és mi pedig elfogunk késni.-válaszolta és lerántotta rólam a takarót
-Nagyiii.-hisztiztem
Tudni kell rólam,hogy utálok korán kelni,de azt jobban utálom ha felkeltenek.
-Gyere. Csináltam neked kakaót.-próbált csalogatni
Nagy nehezen sikerült kicsalogatnia az ágyból. Beágyaztam majd az ablakhoz mentem,és kinyitottam az ablakot,hogy kiszellőztessek.
-Rendbe szedem magam és megyek is.
Bementem a fürdőbe,miután kiválasztottam az aznapi ruhámat és próbáltam valami emberi kinézetet varázsolni magamnak.
Mikor tűrhetően néztem ki,elpakoltam mindent és lementem a konyhába.
-Jó reggelt papi.-köszöntem neki mosolyogva és nyomtam egy puszit az arcára
-Neked is.-mosolygott
-Mehetünk?-kérdeztem miközben kivettem a gyümölcsöstálból egy almát
-Nem iszod meg a kakaódat?-nézett rám a nagyi
-De.-válaszoltam és gyorsan megittam
Még volt egy kis kávé,így töltöttem a kedvenc termoszomba,és megcsináltam magamnak a tejeskávét.
-Most már tényleg mehetünk.-néztem rájuk és beleharaptam az almába
Kimentem az ajtón és beültem a kocsiba. Megvártuk még a nagyit,majd amikor ő is beült,mindenki bekötötte magát és indultunk is. Nincs messze a nagyiék boltja,így nem is csodálkoztam,hogy hamar odaértünk. Mikor kiszálltam a kocsiból eldobtam az almacsutkát és bementem a boltba. Hátramentem,letettem a táskámat és a farmerkabátomat és felvettem egy kötényt.
-Na miben segítsek?-kérdeztem mikor már ők is bent voltak
-A gyümölcsöket és a zöldségeket kellene kiválogatni,amíg a nagyanyád a vevőket szolgálja ki. Tudom,hogy nem nehéz munka de mire én egyedül végeznék jövőhét lenne-nevetett fel
Elnevettem magam.
-Oké,akkor én csinálom a gyümölcsöket abból úgyis több van,te pedig a zöldségeket.-adtam ki a feladatot
Kihoztam a raktárból a gyümölcsöket és nekiláttam a munkának. Miközben mi a papával válogattunk a nagyi kinyitotta a boltot és úgy fél óra múlva már jöttek is a vevők. Rengetegen voltak. Szegény nagyi alig bírta egyedül,így még inkább siettem a feladatommal,hogy tudjak majd neki segíteni. Mikor az összes gyümölcsöt kiválogattam hátravittem a rosszakat és beálltam a pult mögé.
-Segítek neked.-mondtam mikor észrevettem a nagyi értetlen tekintetét
Elmosolyodott és folytatta is tovább a vevők kiszolgálását.
-Miben segíthetek?-néztem mosolyogva egy nénire
Mosolyogva felém nyújtotta  a cetlijét amire rá volt írva,hogy miket kell vennie. Összeszedtem neki mindent,és odaadtam a nagyinak.
-Kereken 6$ lesz.-mosolyogtam a nénire és megvártam míg odaadja a pénzt
Míg én eltettem a pénzt a nagyi odaadta a néninek a csomagot és már jöhetett a következő vásárló. Miután az összes vevőt kiszolgáltuk leültem a pult mögötti székre. Kivettem a telefonomat a kötény zsebéből és feloldottam a zárat. Bekapcsoltam a mobilnetet és felmentem messengerre. Hamar betöltődött az összes üzenetem. Összesen 6 db volt. Amiből 2 volt fontos a másik 4 pedig rágás. Azokat meg se néztem csak Anne-nek és Dylan-nek írtam vissza.
-Mi elmegyünk hozunk ebédet a nagyapáddal. Rád bízzuk a boltot jó?-nézett rám a nagyi
-Hova mentek hiszen még csak-néztem a telóm kijelzőjére-11 múlt.-csodálkoztam
Elnevették magukat és kimentek az üzletből azzal a szöveggel,hogy hamarosan jönnek. Tovább telefonoztam egészen addig,amíg be nem jött egy vásárló.
-Miben segíthetek?-kérdeztem és eltettem a telefonom majd felnéztem
A lélegzetem elakadt. Maga a félisten állt előttem. Ő a sulinkban a legmenőbb srác,most pedig itt áll előttem..
-Fél kg narancsot,1 kg krumplit és 10 db tojást.-olvasta fel a cetliről és megmutatta nekem a tökéletes mosolyát
Elpirulva szedtem össze neki mindent. Feltettem a narancsot és a krumplit a mérlegre,hogy annyi-e amennyit kért.
-Nos akkor 3,50 lesz.-mondtam
Eltettem a pénzt,és a visszajárót odaadtam neki.
-Köszönöm szépen és további szép napot.-mosolygott rám és kiment
Úristen.. Ez most tényleg megtörtént vagy álmodom?Kivettem a telómat és felhívtam a barátnőmet.
-Nem fogod elhinni,hogy ki jött be a boltba úgy 5 perce.-kiabáltam a telefonba mikor felvette
-Ha megsüketülök akkor még hallani se fogom,úgyhogy légyszíves vedd lejjebb a hangerődet. Köszönöm.
-Jó,bocsánat. Na de nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy maga Mark Evans itt volt és tőlem vásárolt.
Anne vagy 5 percig nem szólalt meg. Kezdtem aggódni.
-Anne?Jól vagy?-aggódtam
-Ugye csak vicceltél az előbb?-szólalt meg nagy nehezen
-Nem. Tényleg itt volt és rám mosolygott és amikor fizetett összeért a kezünk. Annyira puha a keze.-áradoztam
-Te jó ég..
-De mindegy.. Suliba úgyse vesz észre. 2 évvel idősebb nálam.. Neki én csak egy 12.-es vagyok.-szomorodtam el
-De ez nem igaz. Ha nem figyelne rád akkor most fel se ismert volna.
-Ez hülyeség..
-Nem. Ez az igazság. De majd ha jössz suliba akkor meglátjuk. Tényleg. Mikor jössz?
-Hát mivel holnap már péntek így csak jövőhéten.
-Okés. Most viszont mennem kell mert bejött az ofő. Legyél jó. Puszi.-köszönt el és már le is rakta.
Letettem a pultra a telefont és gondolkozni kezdtem. Felhúztam a lábaimat és államat a térdemen támasztottam meg. Kezeimmel átöleltem a lábaimat és kicsit előre-hátra ringatóztam.18 éves vagyok és nincs barátom.. Egyedül érzem magam. Az összes osztálytársamnak van barátja/barátnője. Nem is csoda,hisz 12.-esek vagyunk. Anne is együtt van Dylan-nel. Nem zavar,hiszen legjobb barátok vagyunk,de rossz,hogy egyedül vagyok. Lassan betöltöm a 19-et és nincs senkim.. A szalagavatóra is az egyik barátommal megyek,míg Anne-nek ott lesz Dylan és a többieknek is a szerelmük.. Csak én leszek az aki legjobb baráttal táncol. Ne értsétek férre nincs bajom Josh-al,de azért jobb lenne ha nem lógnák ki a sorból és én is a barátommal mehetnék. Gondolatmenetemet a nagyiék zavarták meg.
-Itt is vagyunk.-jöttek be 3 papírdobozzal a kezükben
-Rendben.
-Volt valaki amíg nem voltunk itt?
-Igen,a suliból volt egy srác de rajta kívül senki.
-Ki volt az?
-Mark Evans. 14.-es. Nem hiszem,hogy ismeritek.
-Nem. Tényleg nem ismerjük. De szívesen megismernénk.
-Nem vagyok vele baráti viszonyban. csak köszönünk egymásnak és ennyi.
-Oh,értem.
Elvettem a nagyitól az enyémet és kinyitottam
-Rántott sajt és egy rántott hús,krumplipürével. Jó lesz?-mosolygott
-Tökéletes.-válaszoltam mosolyogva és hátramentem-Ugye ehetek az uborkából
-Egyél,de ne sokat.
Kihoztam egy üveg csemege uborkát.
-Egyetek ti is.-mondtam és leraktam a pultra
Kivettem az üvegből egyet és nekiálltam enni,mivel már éhes voltam. Mikor végeztem az evéssel kidobtam az üres dobozt. Hátramentem megmelegíteni egy kicsit a kávémat,majd azzal együtt mentem vissza.
-Köszönöm az ebédet.-köszöntem meg illedelmesen és leültem
Megittam a kávémat és elégedetten dőltem hátra.
-Ma korábban bezárunk,mert el kell mennünk egy megbeszélésre.-szólalt meg a nagyi
-Menjek én is vagy engem hazavisztek előtte?-érdeklődtem
-Hazaviszünk.
Bólintottam és újra csend lett a boltban. Becsuktam a szemem és pihentem. Csend és nyugodtság volt.

Délután 5-ig bent voltunk a boltban.Mikor már senki nem jött úgy döntöttünk,hogy bezárjuk a boltot.Hátramentem levettem a kötényt és felvettem a farmerkabátom és a táskám.Visszamentem.A nagyiék már kint vártak,így mentem én is egyenesen a kocsihoz,persze az ajtót rendesen bezárva magam után.Beültem a kocsiba.
-Indulhatunk.-mondtam és bekötöttem magam
Kb 20 perc után hazaértünk.Kiszálltam a kocsiból és bementem a kapun a nagyiék pedig elhajtottak.Kinyitottam az ajtót és bementem.Levetkőztem és úgy döntöttem csinálok egy kis vacsorát.Mustáros mézes csirke mellett döntöttem.Kivettem a hűtőből a hozzávalókat és nekiálltam.Közben bekapcsoltam a kedvenc zenémet a telefonomon és énekelni kezdtem.Csípőmet ringattam a zene ütemére,miközben a húst pácoltam a mézes mustáros lébe.Miután ezzel végeztem megsütöttem és nekiálltam a köretnek.Megfőztem a rizst majd mindent letakartam,hogy ne hűljön ki.Bementem a nappaliba és bekapcsoltam a laptopomat.Felmentem facebookra és ráírtam barátnőmre.
"Szia,nem jössz fel Skypera?Unatkozok. :c"
"Szia:) de felmegyek ha nem zavar,hogy itt van Dylan."
"Dehogy zavar.Úgyis rég beszéltem már vele.Hiányzik a nyomorék feje. :D"
"Oké,akkor kb 3 perc és hívlak. :*"
"Jó jó. :*"
Gyorsan én is beléptem Skypera és vártam.Hamar feltűnt a kis ablak miszerint Anne fent van.Pár másodperc múlva pedig már hívott is.Mosolyogva kattintottam rá a zöld telefonra.Egy kicsit várnom kellett míg betölt a kamera,de hamarosan láthattam őket.
-Sziasztok.-integettem a kamerába
-Szia.-köszöntek egyszerre
-Hogy vagy Dylan?Rég beszéltünk.-néztem legjobb barátomra
-Megvagyok.De itt az a fő kérdés,hogy te,hogy vagy.Hisz te voltál a beteg nem én.-mosolygott
-Most már én is jól vagyok.
-Persze engem meg se kérdezz.-durcáskodott Anne
-Hallod még odáig se jutottam el,hogy rád nézzek.-nevettem-Na  szóval,hogy vagy tökfej?
-Köszönöm kérdésedet és remekül.-vigyorgott-El sem hiszed mit tudtam meg.
-Kíváncsian várom,hogy kitálald.
-Dylan ismeri Markot.
Kitágult szemekkel néztem hol Dylan-re hol Anne-re.
-Dylan..-csak ennyit mondtam
-Igen.Abba a csapatba focizik amelyikbe én.Történetesen azt is tudom,hogy nincs barátnője.-vigyorgott mint a tejbe tök
-MEGHALOK!-sikítoztam össze vissza
Barátaim nevetve figyeltek.
-EZ NEM LEHET IGAZ.EGY FÉLISTEN A PASI ÉS NINCS SENKIJE?!-kérdeztem felháborodva
-Ez neked csak jó te hülye.-nevetett Anne
-Ez igaz.-mondtam és ugráltam örömömben
-Szóval szombaton majd beszélgethetsz vele ugyanis az ő szülinapi bulijára megyünk.-vigyorgott továbbra is Dylan
-MI?!
-Bizony.
-ÚRISTEEEEEN.-sikítoztam-ANNE HOLNAP MEGYÜNK RUHÁT VENNI.
-Oké oké.-nevetett
-Gyerekek ezt nem tudom felfogni.Mark Evans bulijára fogok menni.
-Tudjuk.
Elnevettem magam.Még kb 2 óráig beszélgettünk majd hazajöttek a nagyiék.
-Mennem kell.Megjöttek a nagyiék.-kezdtem búcsúzkodni
-Holnap találkozunk.Szia.-köszönt el Anne mivel Dylan nem volt bent a szobában
-Rendben.Szia.-köszöntem és letettem
Kikapcsoltam a gépet és bementem a konyhába tálalni a vacsorát.Pont addigra fejeztem be mire bejöttek a lakásba és levetkőztek.
-Sziasztok.-mosolyogtam-Hogy ment a megbeszélés?
-Minden jól sikerült.Új szállítónk lesz aki több gyümölcsöt és zöldséget fog hozni.-mosolygott büszkén a papa
-Na az jó.-mosolyogtam-Kész a vacsora gyertek enni.
Mind a ketten kezet mostak és leültek az asztalhoz.
-Jó étvágyat.-mosolyogtam és enni kezdtem
-Viszont.
Mikor megvacsoráztunk bepakoltam a koszos edényeket a mosogatógépbe és elindítottam.Felmentem a fürdőbe,hogy vegyek egy forró fürdőt.Megengedtem a kádba a vizet és vettem elő illatgyertyát.Meggyújtottam őket és telepakoltam vele a kádat.Mikor elég mennyiségű volt a víz és a hab elzártam a csapot és levetkőztem.Belemásztam a kádba és kezembe vettem a telefonom.
Csináltam egy képet és kiraktam Instagramra.Messengeren továbbra is beszélgettem a barátaimmal.Mikor már teljesen kiáztam leengedtem a vizet és elfújtam a gyertyákat.Felvettem a pizsimet és kimentem.Mivel a nappaliból hallottam a tv halk zaját,így lementem.
-Azt hittem lefeküdtetek aludni.-mondtam a nagyiéknak és leültem a fotelba
-Még nem vagyunk fáradtak.-válaszoltak
-Megnézünk akkor egy filmet közösen?-mosolyogtam
-Persze,válassz valamit kincsem.
-Mondjuk,legyen a Fák Jú Tanárúr.-mondtam és letöltöttem a tv-re
Míg vártunk a filmre csináltam pattogatott kukoricát addig a nagyiék kihúzták a kanapét,hogy kényelmesebben elférjünk.Bevittem a kukoricát és addigra a film is lejött.Befeküdtem az ágyba a papám mellé és elindítottam.Betakaróztam és minden figyelmemet a filmnek szenteltem.Rengeteget nevettünk a nagyiékkal.Mikor vége lett láttam rajtuk,hogy már eléggé fáradtak voltak,így nem néztük meg a második részét.
-Mennyi az idő?-kérdeztem
-22:17-olvasta le a nagyi az órájáról
-Akkor azthiszem megyek aludni.Eléggé fáradt vagyok.-mondtam és felkeltem
-Redben édesem.Aludj jól.
Elköszöntem tőlük és a telefonommal együtt felmentem a szobámba.Lehúztam a redőnyt és becsuktam az ablakot.Bebújtam az ágyamba és körülbelül fél óra múlva elnyomott az álom.

3.rész

Halihó:)

Megérkeztem a következő résszel.

Kommentbe kérlek szépen titeket írjátok le a véleményeteket ha olvassátok.

Köszönöm szépen. :) 

 Hatalmas ölelés

Szandi xx

Előző részből:

"Elkezdtük a bemelegítést amikor egy ismerős,de mégis ismeretlen alakot láttam meg.Éppen felénk tartott.
-Ő meg ki?-néztem barátnőmre"



-Ő helyettesíti egy ideig Pault.Úgy 3 évig járt ide a mi csoportunkba,utána pedig elment valami tánctanár képzésre és most megint itt van helyettesítőként.-magyarázta miközben folytatta tovább a nyújtást
Idő közben odaért hozzánk a tanár.Felálltam ő pedig kezet nyújtott felém.
-Szia Noel vagyok.-mutatkozott be-Egy ideig én helyettesítem Pault.
-Szia én pedig Jessica,de inkább csak Jess.
-Ismerős vagy.Mióta jársz ebbe a csoportba?
-Lassan 10 éve.-válaszoltam büszkén
-Gyönyörű idő.Remélem nem csak az idő és a tested az hanem a tánctudásod.-kacsintott rám és elment
Annára néztem.
-Azt hiszem akadt még egy rajongód.-kuncogott
-Hurrá-válaszoltam szarkasztikusan
Befejeztük a bemelegítés,így jöhetett a gyakszi betanulása.Lépésről lépésre haladtunk.Kb másfél óra alatt megtanultuk az egészet,utána pedig már jöhetett egybe az egész,normális tempóban.Az edzés végén Noel mondta,hogy vegyük fel a felét.Nekem ez furcsa volt.Paul soha nem vetette fel velünk. Felvitt minket a tetőre.Onnan gyönyörű kilátást nyerünk LA-ra.Én nem akartam ebben az egészben szerepelni ahogy Anne sem.Hülyeségnek tartottam.Direkt hátra álltam,hogy még véletlenül se legyek benne a kiválasztottakban.Kiválasztott kb 10 táncost amibe én hál' istennek nem tartoztam bele.A többiek félrevonultak és nézték,ahogy a többiek táncoltak.Utána vége lett az edzésnek és mindenki elindult haza.
-Átjössz hozzánk?-nézett rám Anne mikor beültünk a kocsiba
-Nem megyünk el inkább valahova.-kérdeztem-Szabályosan rosszul vagyok ha a 4 fal között kell ülnöm.-nevettem fel
-De elmehetünk,csak akkor azt találd ki,hogy hova.Ugyanis csütörtök este 7 van.Ilyenkor már a törzshelyünk nincsen nyitva.
-Akkor menjünk a Starbuck's-ba.-vetettem fel az ötletet
-Oké.Csak ketten vagy hívjuk még a többieket?
-Ketten.Úgyis rég voltunk már ketten.Így legalább tudunk normálisan beszélgetni és nem kell tartanunk attól,hogy valaki meghallja azt ami csak kettőnkre tartozik.
-Ez igaz.Akkor a következő célállomás egy Starbuck's.
Bólintottam és bekötöttem magam. Anne beizzította a motort és pár másodperc múlva már indultunk is a célállomás felé.Mikor megérkeztünk,kiszálltunk és bementünk a kávézóba.Én leültem helyet foglalni Anne pedig a pulthoz ment kikérni a két kávét. Kb 10 perc után helyet foglalt előttem.
-Azt hittem ott fogok megöregedni.-mondta drámaian
-Nem tartott az olyan sokáig.Csak 10 perc volt.-nevettem el magam
-Köszi.Ezzel most nagyon megvigasztaltál.
-Tudom.Na de inkább arról beszélgessünk,hogy mi a helyzet veled és Adammel.
-Hát megvagyunk,Boldogok vagyunk.Ennyi.-nevetett el kínosan
-Tuti titkolsz előlem valamit.-szűkítettem össze a szemem
-Esküszöm,hogy nincs több.
-Jó.Hiszek neked.Most az egyszer.
Rengeteg témát kiveséztünk,és észre se vettük,hogy hogy elszaladt az idő,pedig már fél 10 múlt.
-Basszus már ennyi az idő?-csodálkoztam-Lassan menni kéne.A nagyiék már tuti halálra aggódják magukat.
-Egyet értek.
Mind a ketten felálltunk a helyünkről és kimentünk a kocsihoz.Anne hazavitt engem,elköszöntem tőle és siettem be a házba.Remélem nem szedik le a fejemet a helyéről.Vettem egy mély levegőt mielőtt lenyomtam a kilincset ezzel kinyitva magam előtt az ajtót.Beléptem a házba,majd bezártam az ajtót.Csendben levetkőztem és bementem a nappaliba.Mind a ketten ott ültek a kanapén és nézték a tv-t.
-Megjöttem.-mondtam halkan hátha alszanak
-Csakhogy hazaértél.Merre jártál?Miért nem vetted fel a telefonod?Már a rendőrséget akartuk hívni.Azt hittük elraboltak,vagy valami bajod esett.-mondta a nagyi
-Sajnálom és ígérem,hogy nem lesz többet ilyen,csak elbeszélgettük egy kicsit Anne-el az időt.-válaszoltam miközben mindegyikőjüket megöleltem-A telefonom szerintem lemerült és ezért nem vettem fel.
-Komolyan ha nem lennél ki kellene téged találni.
-Tudom-mosolyodtam el halványan-Vacsoráztatok már?
-Én nem tudtam enni,de a nagyapád..Olyan nyugodtan tömte a hasát.
-Hé!.Ez a pocak nem telik meg magától.Kell neki a gondozás.Igaz kincsem?-nézett rám a papám
Elnevettem magam.
-Egyet értek vele.-nevettem
-Két haspók.-forgatta meg a szemeit a nagyi mire a papa is nevetni kezdett
-Na jó.Csináljak szendvicset vagy gyümölcssalátát?-kérdeztem
-A gyümölcssaláta az jó lesz.
Bólintottam és bementem a konyhába.Tettem fel teavizet a tűzhelyre,majd kerestem a salátához tálat.Mindenféle gyümölcsöt összevágtam a tálba,összekevertem őket majd tettem rá egy keveset a titkos hozzávalóból és szedtem belőle 3 tányérba.Egy kevés tejszínhabot nyomtam a tetejére majd bevittem.
-Mindjárt kész a tea is,csak még forr a víz.-mondtam miközben odaadtam a nagyiéknak a tányérokat
Az enyémet letettem az asztalra és visszamentem megcsinálni a teákat.Mikor azzal is készen voltam kivittem és letettem az asztalra.Leültem a fotelba és enni kezdtem közben a nagyiékkal beszélgettünk.
-Picim kijönnél velünk holnap a boltba?Kellene egy kis segítség nekem és a nagyanyádat mégse foghatom be.-nézett rám a papa
-Persze.Mikor mentek?-kérdeztem a teámat iszogatva
-Olyan 8 vagy fél 9 fele indulunk.
-Oké.Akkor előtte keltsetek fel,hogy időben eltudjak készülni.
Mindketten bólintottak.Elmosolyodtam majd kivittem az üres tányérokat és poharakat a konyhába,majd el is mosogattam.
-Akkor én felmegyek fürdeni és aludni,hogy ne aludjak majd el állva a boltban.-indultam el a lépcső felé-De köszönni azért még visszajövök
Felcsoszogtam az emeletre majd a szobám felé vettem az irányt.Mikor beértem kivettem egy tiszta pizsit és fehérneműt a szekrényből majd bementem a fürdőbe.Levetkőztem és a ruháimat beletettem a szennyes kosárba.Megnyitottam a tust,megvártam még meleg lesz a víz és beálltam alá.Gyorsan végeztem mivel most csak tusoltam.Megtörölköztem és felvettem a pizsimet.Mielőtt kimentem volna a fürdőből elintéztem még a dolgaimat és utána mentem csak ki.Fogat még nem mostam mivel elfelejtettem bevenni a gyógyszereimet.Lementem a konyhába és egyesével bevettem őket.
-Akkor jó éjszakát.-köszöntem el a nagyiéktól egy-egy puszival és felmentem
Becsuktam a szobámban az ajtót és az ablakot is majd bebújtam az ágyba.Betakaróztam és a plüssömet magamhoz ölelve vártam,hogy elnyomjon az álom.

2.rész

Sziasztook!:))

Íme megérkezett a második rész is.
Tudom megint rengeteget késtem de nem volt időm írni,meg nem is volt ötletem.De nagy nehezen megszületett ez a rész is.Ne haragudjatok kérlek,hogy ennyit késtem mostantól megpróbálom hamarabb hozni a részeket.
Remélem tetszett nektek az előző rész és a trailer is,és remélem,hogy ez is fog.
Kommenteljetek sokat,hogy tudjam tetszik-e nektek amit ide firkálok nektek.
Jó olvasást. :*

Hatalmas ölelés 

Szandi xx

Ébredezni kezdtem de a szemeimet még nem volt erőm kinyitni.Autók,buszok zaja szűrődött be az ablakon keresztül.De miért nem tudom kinyitni a szemem?Miért van ennyire büdös fertőtlenítő szag a szobámban?Miért fáj ennyire a fejem?Miért nem tudom megmozdítani a lábamat?Miért nem válaszol senki?!Többször próbáltam kinyitni a szemem,de hiábavalók voltak a próbálkozásaim.Mikor már kezdtem volna feladni,hogy kinyissam a szemem,sikerült.Körbenéztem.A falak fehérek,sehol egy kép,tükör de még szekrény se.Nem otthon voltam hanem kórházban.Mi történhetett?Nem értek semmit.Nem emlékszem semmi olyanra ami miatt itt kellett volna,hogy kikössek.Miközben ezeken gondolkoztam,egy idős bácsi jött be a kórterembe.

-Áh,Miss Tomlinson!Örülök,hogy végre felébredt.

Mi az,hogy végre?Mennyi ideje lehetek itt?

-Elmondaná nekem,hogy miért vagyok itt?

-Nos..-kezdett bele a mondandójába-A szüleivel súlyos autóbalesetet szenvedtek.Magának eltört a lába,agyrázkódása lett és több szilánk sértette meg a bőrét,így össze kellett varrni.A szü...-folytatta volna de én közbe vágtam

-Hogy mi?Ez egy nagyon rossz vicc!Ugyan miért lett volna balesetünk?Főleg autóbaleset?Apa minden szabályt betart.Ez egy hazugság.-keltem ki magamból

-Kérem,Miss Tomlinson fejezze be.Tudom,hogy milyen érzés lehet ez magának.De ha nekem nem hisz,akkor úgy gondolom a nagyszüleinek fog.Kérem hallgassa végig őket.-mondta és kiment

Nem értettem semmit.Hogy történhetett ez?Pár másodperc múlva bejöttek a nagyiék,a sírástól vöröslő szemekkel.Várjunk csak...Miért sírtak?
-Mi a baj?-kérdeztem tőlük kétségbeesetten
-Kincsem,szeretném ha végighallgatnál minket.-ült le mellém a nagyi és megfogta a kezem
Bólintottam és kíváncsian vártam,hogy mit is szeretnének elmondani.Vett egy mély levegőt a papa és mindent elmondott mindent,amit tudnom kellett.A végére már remegtem a bőgéstől.
-De..De ugye túlélték?Ugye nem haltak meg?Nem hagytak itt?Ugye?-bőgtem
Nem szóltak semmit.Mindketten lehajtott fejjel szipogtak.Kétségbe voltam esve.Nem tudtam mi történt.Mikor újra megkérdeztem volna mindketten egyszerre bólintottak.Nem tudtam felfogni.Ez nem történhetett meg.Nem.Ez nem lehetséges.
-NEM!-sikítottam és felültem
Levert a víz és csak sírtam.Remegő kezekkel túrtam kócos hajamba és előre-hátra dülöngéltem.Nagyi és a papa rontottak be a szobámba.Azonnal leültek az ágyra és vigasztalni kezdtek.
-Nyugi kincsem.-nyugtatott a nagyi-"Megint" egy újabb rémálom?
Bólintottam és mint egy 5 éves kislány hozzábújva próbáltam megnyugodni.Simogatta a fejemet és a hátamat.
-Főzök neked jó meleg teát.-alig,hogy befejezte a mondatot ki is ment
Ránéztem a papámra.Neki is megtelt a szeme könnyel.Átöleltem.
-Kimondottan utálom amikor így látlak picim.-mondta és nyomott egy puszit a homlokomra
Halványan elmosolyodtam.Nagyon szeretem őket.Egy másodpercre sem hagytak magamra amióta anyuék nincsenek.Nem is tudom mi lenne velem,ha ők nem lennének.Egy idő után szép lassan megnyugodtam,
-Hogy érzed magad?Jobban vagy?Lázad?Nem fázol?Ne tekerjem feljebb a fűtést?Vagy hozzak inkább még egy takarót?-tett fel "100" kérdést
-Papa nyugi.-nevettem el magam-Minden oké,de a lázamat azért megmérem.
Elvettem az éjjeliszekrényről a lázmérőt és betettem a hónom alá.Csendben ültem és néztem ki az ablakon.Annyira gyönyörű éjjel Los Angeles.
-Itt is van a tea.-jött vissza a nagyi
-Köszönöm.-mosolyogtam és letettem a szekrényre
Mikor 3-at csipogott a lázmérő kivettem és megnéztem
-37,3.-olvastam le
-Na az egész jó.Most nem kell bevenned lázcsillapítót,de ha reggelre feljebb megy akkor mindenképp be kell,hogy vegyél egyet.-magyarázta a nagyi
Bólintottam és visszamásztam a takaró alá.Megittam a teámat,majd elköszöntem a nagyiéktól és bezuhantam a párnasokaság közé.Lehunytam a szemem és vártam,hogy visszaaludjak.


~Pár órával később~

Érdekes módon kipihenten ébredtem fel.Kinyitottam a szemem és a számat mosolyra húztam,amint megláttam,hogy egy tányér hever az éjjeliszekrényen amin 5 db palacsinta van,mellette pedig a bögrém amiben vagy forrócsoki vagy tea volt.Felültem és az ölembe vettem a tányért közben pedig bekapcsoltam a tv-t.Ilyenkor szokott menni a kedvenc sorozatom,így megkerestem azt a csatornát amelyiken megy,és a palacsintát rágcsálva vártam,hogy kezdődjön.Mikor meghallottam a már jól ismert főcímdalt izgatottan néztem a képernyőt.Minden figyelmemet a sorozatnak szenteltem.Közben megettem a palacsintámat,így a teámat szürcsölgetve néztem a sorit.Mikor vége lett kikapcsoltam a tv-t és lecsoszogtam a nappaliba.Azt hittem még itthon lesznek a nagyiék,de amikor az üres nappalival találtam szemben magam elszomorodtam.Az órára néztem.10 múlt 5 perccel,így nem csodálkoztam,hogy már nincsenek itthon.Bementem a konyhába,és elmosogattam.A hűtőn találtam egy cetlit,amin a bevásárló lista és néhány itthoni dolog volt felírva.Úgy döntöttem,hogy először megcsinálom a bevásárlást,az úgyis hamar megvan.Felmentem az emeltre a fürdőbe készülődni..Sminket nem tettem fel.Feleslegesnek tartottam mivel csak boltba megyek.Mikor a fürdőben végeztem átmentem a szobámba és kivettem a szekrényből a ruháimat amit felveszek.
Felöltöztem,eltettem a táskámba a listát és a telom,majd indultam is.

Gyalog mentem,mivel nincs messze a bolt.Jó volt a friss levegőn lenni,mert már 4 napja be vagyok zárva a lakásba.Hamar odaértem a bolthoz és bementem.A vásárlást 15 perc alatt elintéztem,majd hazasétáltam.Otthon mindent szépen kipakoltam és eltettem a helyére majd átöltöztem valami kényelmesebb cuccba és nekiálltam a feladataimnak.
Olyan délután fél 2 fele végeztem mindennel.Az ebéd főzéshez már nem volt kedvem,ezért rendeltem magamnak kínait.Míg vártam az ebédemre addig leültem a gépem elé és felnéztem a közösségikre.Válaszoltam néhány üzire,majd kiléptem mindenhonnan és kerestem valami filmet a neten.Épp elindítottam volna a filmet amikor csengettek.Remélem a kajámat hozták.A pénztárcámmal a kezemben mentem ajtót nyitni.A kívánságom teljesült,ugyanis mikor kinyitottam az ajtót megláttam a kaja futárt.Fizettem neki,majd az ajtót becsukva mentem vissza a kanapéhoz.Elindítottam a filmet és nekiláttam az ebédem elfogyasztásának.
Délután 4-ig a kanapén henyéltem és filmeket néztem,amikor is rezegni kezdett a telefonom.Megnéztem az értesítőt.
"Szia tökfej^^Nincs kedved bejönni edzésre?Új koreográfiát veszünk és szerintem jó lenne ha itt lennél. Puszi A xx"
Elmosolyodtam az üzenet láttán.Annyira aranyos,hogy gondolt rám.Tudni illik utálom kihagyni az edzéseket,mert ha kihagyom őket akkor lemaradok a többiektől és ha valami nehéz és új gyakit vesznek akkor annak a bepótlása eléggé necces.
"Szia tökfej. :D De lemegyek,csak gyere el értem kocsival,mert valahogy nincs kedvem begyalogolni a táncteremhez. :* Csók J xx"
"Rendben,de sokba fog ez kerülni neked;D"
"Majd kapsz egy tábla csokit,csak vigyél el:D"
"Jolvan:D kb 20 perc és ottvagyok. :*"
"Okés:) :*"
Letettem a telefont és elkezdtem készülődni.Alig,hogy készen lettem hallottam a dudálást.Felvettem a táskámat és kimentem.Bezártam az ajtót majd mentem Anne kocsijához.Ki akartam nyitni az ajtót de zárva volt.Bekopogtam neki mire ő lehúzta az ablakot.
-Nem veszek semmit.-mondta
-Hahaha..-tetettem nevetést-Na nyisd ki a kocsit mert idefagyok.
-Ünneprontó.-durcáskodott és kinyitotta a kocsiajtót
Beültem és bekötöttem magam.
-Kérvényt  nyújtsak be neked vagy még ma el is indulunk?
-Hallgass.-válaszolt és elindult a táncterem felé
Az utat végigbeszélgettünk.Mikor megérkeztünk,bementünk és egyenesen mentünk az öltöző fele.Átöltöztünk és bementünk a terembe.Elkezdtük a bemelegítést amikor egy ismerős,de mégis ismeretlen alakot láttam meg.Éppen felénk tartott.
-Ő meg ki?-néztem barátnőmre