2015. december 27., vasárnap

4.rész

Sziasztoook:)
Itt is van a 4.rész
Úgy néz ki,hogy most már minden héten fogok feltenni egy részt,mivel elkezdődött a szünet és próbálok ebben a 2 hétben többet megírni.
Remélem jól telik nektek a szünet és sok mindent fogtok kapni karácsonyra:
JA és szeretnék minden kedves olvasómnak és a családjának kellemes karácsonyt kívánni.
Köszönöm,hogy velem tartotok és olvassátok a firkálmányomat. :*
Jó olvasást mindenkinek. Imádlak titeket. <3 
Hatalmas ölelés
Szandi xx


~Másnap reggel~


Lágy simogatásra ébredtem az arcom tájékán.
-Mhhhhh..-nyögtem fel nyűgösen
-Kincsem. Ébresztő.-mondta a nagyi és tovább simogatott
-Fent vagyok.-motyogtam és lassan kinyitottam a szemeimet
Amint megláttam az éles fényt morogva csuktam vissza.
-Kérek még 5 percet.-suttogtam
-Ismerlek már kincsem és tudom,hogy ha megkapod az 5 percet akkor visszaalszol és mi pedig elfogunk késni.-válaszolta és lerántotta rólam a takarót
-Nagyiii.-hisztiztem
Tudni kell rólam,hogy utálok korán kelni,de azt jobban utálom ha felkeltenek.
-Gyere. Csináltam neked kakaót.-próbált csalogatni
Nagy nehezen sikerült kicsalogatnia az ágyból. Beágyaztam majd az ablakhoz mentem,és kinyitottam az ablakot,hogy kiszellőztessek.
-Rendbe szedem magam és megyek is.
Bementem a fürdőbe,miután kiválasztottam az aznapi ruhámat és próbáltam valami emberi kinézetet varázsolni magamnak.
Mikor tűrhetően néztem ki,elpakoltam mindent és lementem a konyhába.
-Jó reggelt papi.-köszöntem neki mosolyogva és nyomtam egy puszit az arcára
-Neked is.-mosolygott
-Mehetünk?-kérdeztem miközben kivettem a gyümölcsöstálból egy almát
-Nem iszod meg a kakaódat?-nézett rám a nagyi
-De.-válaszoltam és gyorsan megittam
Még volt egy kis kávé,így töltöttem a kedvenc termoszomba,és megcsináltam magamnak a tejeskávét.
-Most már tényleg mehetünk.-néztem rájuk és beleharaptam az almába
Kimentem az ajtón és beültem a kocsiba. Megvártuk még a nagyit,majd amikor ő is beült,mindenki bekötötte magát és indultunk is. Nincs messze a nagyiék boltja,így nem is csodálkoztam,hogy hamar odaértünk. Mikor kiszálltam a kocsiból eldobtam az almacsutkát és bementem a boltba. Hátramentem,letettem a táskámat és a farmerkabátomat és felvettem egy kötényt.
-Na miben segítsek?-kérdeztem mikor már ők is bent voltak
-A gyümölcsöket és a zöldségeket kellene kiválogatni,amíg a nagyanyád a vevőket szolgálja ki. Tudom,hogy nem nehéz munka de mire én egyedül végeznék jövőhét lenne-nevetett fel
Elnevettem magam.
-Oké,akkor én csinálom a gyümölcsöket abból úgyis több van,te pedig a zöldségeket.-adtam ki a feladatot
Kihoztam a raktárból a gyümölcsöket és nekiláttam a munkának. Miközben mi a papával válogattunk a nagyi kinyitotta a boltot és úgy fél óra múlva már jöttek is a vevők. Rengetegen voltak. Szegény nagyi alig bírta egyedül,így még inkább siettem a feladatommal,hogy tudjak majd neki segíteni. Mikor az összes gyümölcsöt kiválogattam hátravittem a rosszakat és beálltam a pult mögé.
-Segítek neked.-mondtam mikor észrevettem a nagyi értetlen tekintetét
Elmosolyodott és folytatta is tovább a vevők kiszolgálását.
-Miben segíthetek?-néztem mosolyogva egy nénire
Mosolyogva felém nyújtotta  a cetlijét amire rá volt írva,hogy miket kell vennie. Összeszedtem neki mindent,és odaadtam a nagyinak.
-Kereken 6$ lesz.-mosolyogtam a nénire és megvártam míg odaadja a pénzt
Míg én eltettem a pénzt a nagyi odaadta a néninek a csomagot és már jöhetett a következő vásárló. Miután az összes vevőt kiszolgáltuk leültem a pult mögötti székre. Kivettem a telefonomat a kötény zsebéből és feloldottam a zárat. Bekapcsoltam a mobilnetet és felmentem messengerre. Hamar betöltődött az összes üzenetem. Összesen 6 db volt. Amiből 2 volt fontos a másik 4 pedig rágás. Azokat meg se néztem csak Anne-nek és Dylan-nek írtam vissza.
-Mi elmegyünk hozunk ebédet a nagyapáddal. Rád bízzuk a boltot jó?-nézett rám a nagyi
-Hova mentek hiszen még csak-néztem a telóm kijelzőjére-11 múlt.-csodálkoztam
Elnevették magukat és kimentek az üzletből azzal a szöveggel,hogy hamarosan jönnek. Tovább telefonoztam egészen addig,amíg be nem jött egy vásárló.
-Miben segíthetek?-kérdeztem és eltettem a telefonom majd felnéztem
A lélegzetem elakadt. Maga a félisten állt előttem. Ő a sulinkban a legmenőbb srác,most pedig itt áll előttem..
-Fél kg narancsot,1 kg krumplit és 10 db tojást.-olvasta fel a cetliről és megmutatta nekem a tökéletes mosolyát
Elpirulva szedtem össze neki mindent. Feltettem a narancsot és a krumplit a mérlegre,hogy annyi-e amennyit kért.
-Nos akkor 3,50 lesz.-mondtam
Eltettem a pénzt,és a visszajárót odaadtam neki.
-Köszönöm szépen és további szép napot.-mosolygott rám és kiment
Úristen.. Ez most tényleg megtörtént vagy álmodom?Kivettem a telómat és felhívtam a barátnőmet.
-Nem fogod elhinni,hogy ki jött be a boltba úgy 5 perce.-kiabáltam a telefonba mikor felvette
-Ha megsüketülök akkor még hallani se fogom,úgyhogy légyszíves vedd lejjebb a hangerődet. Köszönöm.
-Jó,bocsánat. Na de nem is ez a lényeg. Hanem az,hogy maga Mark Evans itt volt és tőlem vásárolt.
Anne vagy 5 percig nem szólalt meg. Kezdtem aggódni.
-Anne?Jól vagy?-aggódtam
-Ugye csak vicceltél az előbb?-szólalt meg nagy nehezen
-Nem. Tényleg itt volt és rám mosolygott és amikor fizetett összeért a kezünk. Annyira puha a keze.-áradoztam
-Te jó ég..
-De mindegy.. Suliba úgyse vesz észre. 2 évvel idősebb nálam.. Neki én csak egy 12.-es vagyok.-szomorodtam el
-De ez nem igaz. Ha nem figyelne rád akkor most fel se ismert volna.
-Ez hülyeség..
-Nem. Ez az igazság. De majd ha jössz suliba akkor meglátjuk. Tényleg. Mikor jössz?
-Hát mivel holnap már péntek így csak jövőhéten.
-Okés. Most viszont mennem kell mert bejött az ofő. Legyél jó. Puszi.-köszönt el és már le is rakta.
Letettem a pultra a telefont és gondolkozni kezdtem. Felhúztam a lábaimat és államat a térdemen támasztottam meg. Kezeimmel átöleltem a lábaimat és kicsit előre-hátra ringatóztam.18 éves vagyok és nincs barátom.. Egyedül érzem magam. Az összes osztálytársamnak van barátja/barátnője. Nem is csoda,hisz 12.-esek vagyunk. Anne is együtt van Dylan-nel. Nem zavar,hiszen legjobb barátok vagyunk,de rossz,hogy egyedül vagyok. Lassan betöltöm a 19-et és nincs senkim.. A szalagavatóra is az egyik barátommal megyek,míg Anne-nek ott lesz Dylan és a többieknek is a szerelmük.. Csak én leszek az aki legjobb baráttal táncol. Ne értsétek férre nincs bajom Josh-al,de azért jobb lenne ha nem lógnák ki a sorból és én is a barátommal mehetnék. Gondolatmenetemet a nagyiék zavarták meg.
-Itt is vagyunk.-jöttek be 3 papírdobozzal a kezükben
-Rendben.
-Volt valaki amíg nem voltunk itt?
-Igen,a suliból volt egy srác de rajta kívül senki.
-Ki volt az?
-Mark Evans. 14.-es. Nem hiszem,hogy ismeritek.
-Nem. Tényleg nem ismerjük. De szívesen megismernénk.
-Nem vagyok vele baráti viszonyban. csak köszönünk egymásnak és ennyi.
-Oh,értem.
Elvettem a nagyitól az enyémet és kinyitottam
-Rántott sajt és egy rántott hús,krumplipürével. Jó lesz?-mosolygott
-Tökéletes.-válaszoltam mosolyogva és hátramentem-Ugye ehetek az uborkából
-Egyél,de ne sokat.
Kihoztam egy üveg csemege uborkát.
-Egyetek ti is.-mondtam és leraktam a pultra
Kivettem az üvegből egyet és nekiálltam enni,mivel már éhes voltam. Mikor végeztem az evéssel kidobtam az üres dobozt. Hátramentem megmelegíteni egy kicsit a kávémat,majd azzal együtt mentem vissza.
-Köszönöm az ebédet.-köszöntem meg illedelmesen és leültem
Megittam a kávémat és elégedetten dőltem hátra.
-Ma korábban bezárunk,mert el kell mennünk egy megbeszélésre.-szólalt meg a nagyi
-Menjek én is vagy engem hazavisztek előtte?-érdeklődtem
-Hazaviszünk.
Bólintottam és újra csend lett a boltban. Becsuktam a szemem és pihentem. Csend és nyugodtság volt.
Délután 5-ig bent voltunk a boltban.Mikor már senki nem jött úgy döntöttünk,hogy bezárjuk a boltot.Hátramentem levettem a kötényt és felvettem a farmerkabátom és a táskám.Visszamentem.A nagyiék már kint vártak,így mentem én is egyenesen a kocsihoz,persze az ajtót rendesen bezárva magam után.Beültem a kocsiba.
-Indulhatunk.-mondtam és bekötöttem magam
Kb 20 perc után hazaértünk.Kiszálltam a kocsiból és bementem a kapun a nagyiék pedig elhajtottak.Kinyitottam az ajtót és bementem.Levetkőztem és úgy döntöttem csinálok egy kis vacsorát.Mustáros mézes csirke mellett döntöttem.Kivettem a hűtőből a hozzávalókat és nekiálltam.Közben bekapcsoltam a kedvenc zenémet a telefonomon és énekelni kezdtem.Csípőmet ringattam a zene ütemére,miközben a húst pácoltam a mézes mustáros lébe.Miután ezzel végeztem megsütöttem és nekiálltam a köretnek.Megfőztem a rizst majd mindent letakartam,hogy ne hűljön ki.Bementem a nappaliba és bekapcsoltam a laptopomat.Felmentem facebookra és ráírtam barátnőmre.
"Szia,nem jössz fel Skypera?Unatkozok. :c"
"Szia:) de felmegyek ha nem zavar,hogy itt van Dylan."
"Dehogy zavar.Úgyis rég beszéltem már vele.Hiányzik a nyomorék feje. :D"
"Oké,akkor kb 3 perc és hívlak. :*"
"Jó jó. :*"
Gyorsan én is beléptem Skypera és vártam.Hamar feltűnt a kis ablak miszerint Anne fent van.Pár másodperc múlva pedig már hívott is.Mosolyogva kattintottam rá a zöld telefonra.Egy kicsit várnom kellett míg betölt a kamera,de hamarosan láthattam őket.
-Sziasztok.-integettem a kamerába
-Szia.-köszöntek egyszerre
-Hogy vagy Dylan?Rég beszéltünk.-néztem legjobb barátomra
-Megvagyok.De itt az a fő kérdés,hogy te,hogy vagy.Hisz te voltál a beteg nem én.-mosolygott
-Most már én is jól vagyok.
-Persze engem meg se kérdezz.-durcáskodott Anne
-Hallod még odáig se jutottam el,hogy rád nézzek.-nevettem-Na  szóval,hogy vagy tökfej?
-Köszönöm kérdésedet és remekül.-vigyorgott-El sem hiszed mit tudtam meg.
-Kíváncsian várom,hogy kitálald.
-Dylan ismeri Markot.
Kitágult szemekkel néztem hol Dylan-re hol Anne-re.
-Dylan..-csak ennyit mondtam
-Igen.Abba a csapatba focizik amelyikbe én.Történetesen azt is tudom,hogy nincs barátnője.-vigyorgott mint a tejbe tök
-MEGHALOK!-sikítoztam össze vissza
Barátaim nevetve figyeltek.
-EZ NEM LEHET IGAZ.EGY FÉLISTEN A PASI ÉS NINCS SENKIJE?!-kérdeztem felháborodva
-Ez neked csak jó te hülye.-nevetett Anne
-Ez igaz.-mondtam és ugráltam örömömben
-Szóval szombaton majd beszélgethetsz vele ugyanis az ő szülinapi bulijára megyünk.-vigyorgott továbbra is Dylan
-MI?!
-Bizony.
-ÚRISTEEEEEN.-sikítoztam-ANNE HOLNAP MEGYÜNK RUHÁT VENNI.
-Oké oké.-nevetett
-Gyerekek ezt nem tudom felfogni.Mark Evans bulijára fogok menni.
-Tudjuk.
Elnevettem magam.Még kb 2 óráig beszélgettünk majd hazajöttek a nagyiék.
-Mennem kell.Megjöttek a nagyiék.-kezdtem búcsúzkodni
-Holnap találkozunk.Szia.-köszönt el Anne mivel Dylan nem volt bent a szobában
-Rendben.Szia.-köszöntem és letettem
Kikapcsoltam a gépet és bementem a konyhába tálalni a vacsorát.Pont addigra fejeztem be mire bejöttek a lakásba és levetkőztek.
-Sziasztok.-mosolyogtam-Hogy ment a megbeszélés?
-Minden jól sikerült.Új szállítónk lesz aki több gyümölcsöt és zöldséget fog hozni.-mosolygott büszkén a papa
-Na az jó.-mosolyogtam-Kész a vacsora gyertek enni.
Mind a ketten kezet mostak és leültek az asztalhoz.
-Jó étvágyat.-mosolyogtam és enni kezdtem
-Viszont.
Mikor megvacsoráztunk bepakoltam a koszos edényeket a mosogatógépbe és elindítottam.Felmentem a fürdőbe,hogy vegyek egy forró fürdőt.Megengedtem a kádba a vizet és vettem elő illatgyertyát.Meggyújtottam őket és telepakoltam vele a kádat.Mikor elég mennyiségű volt a víz és a hab elzártam a csapot és levetkőztem.Belemásztam a kádba és kezembe vettem a telefonom.
Csináltam egy képet és kiraktam Instagramra.Messengeren továbbra is beszélgettem a barátaimmal.Mikor már teljesen kiáztam leengedtem a vizet és elfújtam a gyertyákat.Felvettem a pizsimet és kimentem.Mivel a nappaliból hallottam a tv halk zaját,így lementem.
-Azt hittem lefeküdtetek aludni.-mondtam a nagyiéknak és leültem a fotelba
-Még nem vagyunk fáradtak.-válaszoltak
-Megnézünk akkor egy filmet közösen?-mosolyogtam
-Persze,válassz valamit kincsem.
-Mondjuk,legyen a Fák Jú Tanárúr.-mondtam és letöltöttem a tv-re
Míg vártunk a filmre csináltam pattogatott kukoricát addig a nagyiék kihúzták a kanapét,hogy kényelmesebben elférjünk.Bevittem a kukoricát és addigra a film is lejött.Befeküdtem az ágyba a papám mellé és elindítottam.Betakaróztam és minden figyelmemet a filmnek szenteltem.Rengeteget nevettünk a nagyiékkal.Mikor vége lett láttam rajtuk,hogy már eléggé fáradtak voltak,így nem néztük meg a második részét.
-Mennyi az idő?-kérdeztem
-22:17-olvasta le a nagyi az órájáról
-Akkor azthiszem megyek aludni.Eléggé fáradt vagyok.-mondtam és felkeltem
-Redben édesem.Aludj jól.
Elköszöntem tőlük és a telefonommal együtt felmentem a szobámba.Lehúztam a redőnyt és becsuktam az ablakot.Bebújtam az ágyamba és körülbelül fél óra múlva elnyomott az álom.

2 megjegyzés:

  1. Szia! Most találtam rá a blogodra,de már végig is olvastam. Szuper!!! Benne lennél cserében? Nézz be
    azujremeny.blogspot.hu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia. Örülök neki,hogy tetszik. Nem nagyon szeretnék cserélni mert nem tudom átérezni azt a történetet amit te írsz.

      Törlés