6.rész

Sziasztok:)

Egy kis kihagyással de megérkezett a következő rész.

Tudom,hogy megígértem,hogy minden héten lesz egy de ugye itt a félév és elég sokat kellett javítanom.

Remélem,hogy nem hagytok cserben és még mindig olvasni fogjátok amiket ide firkálok nektek.

Most csak ennyit szerettem volna.

Ha minden jól alakul akkor vasárnap is fogok tudni feltenni részt.

Jó olvasást. 

Imádlak titeket <3 

Hatalmas ölelés

Szandi xx

Reggel boldogan ébredtem fel.Nem voltam egy cseppet se fáradt.Felkeltem és felhúztam a redőnyt.Kinyitottam az ablakot,majd beágyaztam.Felöltöztem és ugrálva mentem le a lépcsőn.
-Jó reggelt.-mosolyogtam a nagyiékra és dúdolva bementem a konyhába.
-Mi ez a jókedv kincsem?-nézett rám meglepődve a nagyi
-Kipihent vagyok.-mosolyogtam miközben csináltam reggelit
Mosolygott.
-Izgulsz a buli miatt?-érdeklődött
-Kicsit.
-Ez természetes.de nincs miért aggódnod.Gyönyörű leszel és biztos,hogy elfog állni a lélegzete annak a fiúnak ha meglát téged.
Elmosolyodtam és megöleltem.
-Köszönöm a biztatást.-mosolyogtam
Megpuszilta az arcomat és folytatta a főzést.Csináltam magamnak müzlit és leültem reggelizni.Közben a ma estén járt az agyam.Remélem tényleg tetszeni fog neki a ruhám.Bár nem is értem,hogy miért izgulok ennyire..Hiszen nem is vagyunk együtt.De még csak beszélő viszonyban sem vagyunk.Annyi,hogy köszönünk egymásnak ha találkozunk.De még annyit se tudok,hogy mit gondol rólam.Vagy egyáltalán gondol-e valamit.Egyben reménykedek:hogy nem tart hisztis libának.Akkor már talán van esélyem.Vicces..Úgy viselkedek mint egy halálosan szerelmes tinédzser aki most készül élete első randijára azzal akibe szerelmes.Pedig nem vagyok szerelmes.Csak tetszik.Ami szerintem abszolút normális egy 18 éves lánynál.
Gondolataimból a csengő fülsüketítő zaja ébresztett fel.
-Majd én kinyitom.-mondta a nagyi és már ment is az ajtóhoz
Befejeztem a reggelit,elmosogattam és felmentem a szobámba.Előkerestem a kedvenc könyvemet.Imádok olvasni.Ha megtetszik egy könyv órákig képes vagyok egy helyben ülni és olvasni.Ez most sem volt másképp.Leültem az ablak előtt kialakított sarkamba és elkezdtem olvasni.
Észre sem vettem,hogy mennyire elrepült az idő,csak arra eszméltem fel,hogy a nagyi kiabál,hogy kész az ebéd.Letettem a könyvemet és lementem a konyhába.
Leültem a szokásos helyemre és nekiálltam enni.Most kivételesen csend volt ebédelés közben.Furcsa..Máskor mindig beszélgetünk de most senki sem szólalt meg.Szinte már kínos volt a csend.Mikor végeztem megköszöntem az ebédet,elmosogattam és visszamentem olvasni.Míg felértem a szobámba azon gondolkoztam,hogy mi lehetett a baj.Mert az biztos,hogy nem unalomból voltak csendben a nagyiék.Sóhajtottam és folytattam az olvasást,mikor felértem a szobámba.
Délután 4 körül fejeztem be mivel kiolvastam a könyvet.Mivel újba már nem tudtam belekezdeni,mert nemsokára mennem kell Anne-hez. Kikészítettem a ruhámat és a cipőmet majd elmentem fürdeni. A telefonomat is vittem magammal és kapcsoltam be zenét. Levetkőztem és beálltam a zuhany alá. Először a hajamat mostam meg,utána pedig megfürödtem. Közben hangosan énekeltem az ismerős dalszövegeket. Ezt a napot senki és semmi nem tudja elrontani. Mikor kész voltam egy törölközőt tekertem magam köré majd egy másikkal a hajamat töröltem meg. Megszárítottam,majd felvettem a tiszta fehérneműket amit behoztam. Felvettem a köntösömet és visszamentem a szobámba. Előhalásztam a sminkes táskámat majd visszamentem a fürdőbe. Füstös sminket csináltam magamnak mivel amit felveszek ruhát és cipőt az fehér. Sőt még az ékszerek is. Mikor végeztem visszavittem a táskát a szobámba és felvettem a ruhámat meg a cipőmet.A hajamat majd Anne fogja megcsinálni. Kerestem egy fehér táskát és beletettem mindent ami fontos lehet. Késznek nyilvánítottam magamat,így lementem.A nagyiék nagyon készülődtek valahova.
-Hova mentek?-kérdeztem
-Először boltba,aztán visszafelé bemegyünk a barátainkhoz beszélgetni-felelte a nagyi
-Rendben. Akkor engem eltudnátok vinni Annehez?
-Persze. Csak siess akkor.
-Már készen vagyok.-válaszoltam mire mindketten felém fordultak
-Azt a mindenit..-néztek rám tátott szájjal
-Oké azért ennyire nem vagyok lenyűgöző-nevettem
-De. Nagyon is az vagy.-mondta a papa majd odajött hozzám és megpörgetett
Kuncogva forogtam.
-Oké elég mert elszédülök.-nevettem
Abbahagyta majd egy puszit nyomott a homlokomra.
-Akkor indulhatunk?
Bólintottam és felvettem a kabátomat. Nem akartam megfagyni,így muszáj volt. Még egy utolsó pillantást vetettem magamra a tükörben,és elégedett mosollyal az arcomon mentem ki a kocsihoz. Hátulra ültem és vártam,hogy elinduljunk. Közben írtam egy üzenetet Anne-nek,hogy kb 10 perc múlva ott vagyok. Hamarosan elindultunk és a nagyiék kiettek Anne hazáek előtt.
-Nagyon vigyázz magadra.-szólalt meg a nagyi
-Ne igyál nagyon sokat-kontrázott rá a papa
-Oké.-nevettem majd kiszálltam a kocsiból és bementem a kapun
Kopogtam,majd miután hallottam ahogy Anne kiabál,hogy "gyere" benyitottam. Levettem a kabátomat,felakasztottam majd felmentem Anne szobájába.
-Szia.-köszöntem mosolyogva mikor megláttam barátnőmet
-Szia.-köszönt ő is majd megöleltük egymást
-Na kitaláltad,hogy milyen legyen a hajad?-kérdezte
-Hullámos.-mosolyogtam rá
Bólintott majd nekiállt a hajam elkészítésének. Fél óra múlva mindketten készen álltunk a ma esti bulira. Anne írt Dylannek,hogy készen vagyunk és,hogy jöhet értünk.
-Azt mondta 10-15 perc és itt lesz.-nézett rám miután elolvasta a választ.
-Rendben.
Leültem az ágyra és gondolkoztam.
-Szerinted jó leszek,így?-kérdeztem meg már vagy ezredjére
-Komolyan ha még egyszer megkérdezed kidoblak az ablakon.
Elnevettem magam.
-Oké oké.-nevettem és abbahagytam a kérdezősködést
-Csináljunk addig képet amíg Dylan ide nem ér.-vetettem fel az ötletet

Anne is beleegyezett így a tükör elé álltunk és csináltunk egy csomó képet. Mikor ő megunta csináltam egyet magamról és posztoltam IG-re "party time." címmel.
Dylan a szokásához híven késett vagy 10 percet ezért Anne elég ideges volt amikor ideért. De nem csak ő hanem én is..De persze a mi kis barátunk csak nevetett majd lerendezte annyival,hogy kiengesztel minket a bulin. Beültem a kocsiba és bekötöttem magam. Mikor meghallottam,hogy elindul a motor a gyomrom görcsbe rándult,a kezem pedig izzadni kezdett. Rettentően izgultam,pedig nem volt rá okom. Ez csak egy egyszerű szülinapi buli lesz Jess. Ne parázz. Próbáltam lenyugtatni magam és ez többé kevésbe sikerült is. Mikor odaértünk a stressz átvette a hatalmat a testem felett. Hányingerem lett pedig még nem is ittam/ettem semmit. Kiszálltam a kocsiból és magamba szívtam a friss levegőt. Az utcában és a ház előtt rengeteg kocsi állt. Úgy látszik ez mégse olyan kicsi buli lesz mint amilyennek gondoltam. Vettem egy mély lélegzetet és elindultam a bejárati ajtó felé. Csengettem és vártam,hogy valaki ajtót nyisson. Ez pár másodpercen belül meg is történt. Mark tökéletes izmos testével találtam szembe magam. A szám kiszáradt,így nem csoda,hogy nem tudtam megszólalni.
-Csá haver.-törte meg a kínos csendet Dylan majd kezet fogott vele-Ő itt a barátnőm és a legjobb barátom.-mutatott be minket
Egy biccentéssel letudtam a bemutatkozást. Anne persze sokkal udvariasabb volt. Tudja,hogy én ilyenkor nem remekelek valami jól. Végül Mark beinvitált minket a házba. Már elég sokan voltak,de még csak 6 óra. Mi lesz később?
-Nehogy elhagyj.-néztem Anne-re
-Dehogy hagylak. Maximum csak akkor ha mr. tökéj idejön hozzád.-kacsintott rám
Elvörösödve mentem be a konyhába.
-Mit iszunk?-kérdeztem tanácstalanul és a rengeteg piás üveget néztem ami az asztalra volt kirakva
-Indítsunk szerintem valami lazával. Mondjuk vadász?-nézett rám
Bólintottam majd megcsináltuk magunknak. Koccintottunk,majd mindketten megittuk a poharunk tartalmát.
-Még egy?-kérdeztem és nekiálltam csinálni a következőt
Odaadtam Anne-nek majd a poharammal a kezemben mentünk ki a nappaliba. Lehuppantam a kanapéra Anne pedig mellém.
Nem tudom mennyi idő telt el,mióta itt vagyunk de az emberek nagy részének már kezd hatni az az alkoholmennyiség amit megivott. Dylan és Anne elmentek táncolni,így egyedül ültem a kanapén. Épp kimentem volna a konyhába újabb kör piáért amikor megjelent előttem Mark.
-Szabad egy táncra?-kérdezte udvariasan
Megszólalni nem tudtam,így csak bólintottam és felálltam. Átölelte a derekamat és odamentünk a táncparkettnek kialakított részhez. Táncolni kezdtünk. Meglepődtem azon,hogy milyen jól táncol. Azt hittem,hogy olyan lesz mint a legtöbb fiú aki nem tud táncolni. De mint mondtam kellemesen csalódtam benne,hisz' nagyon jól táncol. Tánc közben elég sokat beszélgettünk,így nagyjából megismertük egymást. Megtudtam,hogy a szülei kiskorában elváltak és az édesanyjával él aki  egy jól menő étterem tulajdonosa. Az apjáról nem sokat beszél,csak annyit árult el,hogy Washingtonban él. Elmondása szerint egy egoista hólyag,aki állandóan csalta az anyját és ő ezért hagyta ott. Nem is nagyon kereste azóta Markot. Pénzzel mindig támogatta de amikor szüksége lett volna rá akkor mindig talált valami kifogást vagy egyszerűen nem reagált a hívásaira. Ez milyen szomorú..
-De most már beszéljünk rólad. Mi a helyzet a te családoddal?
Hát hol is kezdjem.. Néhány évvel ezelőtt autóbalesetünk volt és mindketten meghaltak..
-Pár évvel ezelőtt meghaltak.-válaszoltam
-Ohh.. Nagyon sajnálom. Őszinte részvétem.
Mosolyogva bólintottam,majd meséltem neki még magamról.
Mikor már kezdett fájni a lábam a sok táncolástól leültünk a kanapéra és ott folytattuk a csevegést pár pohár alkohol kíséretében. Épp egy vicces sztorit veséztünk ki amikor megjelent előttünk Dylan.
-Sörpong?-nézett ránk vigyorogva
-Ez nem kérdés.-válaszolt vigyorogva Mark majd rám nézett-Gyere te is. Jó móka lesz.
Elfogadtam a kérését majd kimentünk a konyhába. Már minden elő volt készítve. A poharakban vodka volt nem sör,mivel az már nem volt.
-Tudjuk a játékszabályokat ugye?-nézett ránk Dylan
-Persze.-válaszoltuk egyszerre mire mindketten elmosolyodtunk
Gondolom nem okozok meglepetést ha azt mondom,hogy Dylan párja az én drága barátnőm Anne volt. Vele szemben álltam. Megbeszéltük,hogy ha Dylan talál bele a mi poharunkba akkor Mark iszik ha Anne akkor meg én és ez fordítva is így volt.
-Akkor kezdjünk.-csapta össze a tenyereit Anne és elvette a ping-pong labdát Dylantől
Elkezdtük a játékot. Az elején eléggé szerencsétlenek voltunk de a végére egész jól belejöttünk. Talán az alkohol hatására.
Anne-ek nyertek a kört. Mark visszavágót követelt de nekem már nem volt kedvem hozzá. Kicsit a fejembe szállt a sok vodka.
-Kimegyek egy kicsit a friss levegőre.-nyögtem ki nehezen forgó nyelvvel és már ott sem voltam
Lekaptam a kabátomat a fogasról és kimentem az udvarra. Arcomat megcsapta az éjszakai hűvös levegő amitől egy kicsit megborzongtam. Összébb húztam magamon a kabátom és nekidőltem az egyik fának az udvarban. Nem sok ember volt kint rajtam kívül. Élveztem a szél hideg érintését a bőrömön. Elég sokáig állhattam kint mert egyszer csak arra lettem figyelmes,hogy elhalkul a zene. Visszamentem a házba,felakasztottam a kabátomat és bementem a nappaliba. Mikor beértem épp a tortát hozták be a nappaliba amin rajta volt egy 19-es gyertya és egy tűzijáték. Letették Mark elé majd a tömeg énekelni kezdett. Én is énekeltem,közben a tekintetemmel Dylan-éket kerestem. Mikor megtaláltam sűrű elnézéseket kérve odamentem hozzájuk. Mire odaértem a tömeg elcsendesedett és mindenki néma csendben figyelte,ahogy a szülinapos elfújta a gyertyát. Amint ez megtörtént,mindenki tapsolt és még egyszer elkiabálta magát mindenki,hogy "Boldog Szülinapot". Ezután újra felhangosodott a zene és folytatódott tovább a buli. Odamentünk Markhoz.
-Egy évvel öregebb lettél.-vigyorgott Dylan majd kezet fogott vele
Anne is boldog szülinapot kívánt neki majd én következtem.
-Boldog Szülinapot.-mosolyogtam és megöleltem
Meglepődtem mikor nyomott az arcomra egy puszit,mielőtt megköszönte. Felszelte a tortát majd kirakta a műanyag tányérokra,hogy mindenki vegyen belőle. Én sem maradtam ki,így pár másodpercen belül szereztem magamnak egy tányért amivel leültem a kanapéra. Megettem közben Markkal beszélgettem.
A buli olyan hajnali 4-ig tartott onnantól kezdve viszont elkezdtek haza szállingózni az emberek. Fél óra alatt kiürült a ház,csak mi 4-en voltunk itt.
-Akkor azt hiszem mi is megyünk. Köszönjük ezt a fergeteges bulit.-kezdett búcsúzkodni Dylan
-Maradhattok ha akartok. Van 2 vendégszobánk. Gondolom nem akartok a kocsiban aludni.
Dylan kérdőn nézett ránk. Anne-re néztem ő pedig rám.
-Nekem mindegy.-mondtam
Anne is hasonló képen válaszolt,így Dylan döntött.
-Akkor maradunk.
Mark felvezetett minket az emeletre és megmutatta a két szobát. Megköszöntük neki majd bementem az egyikbe és becsuktam magam mögött az ajtót. Bedőltem az ágyba és szinte azonnal el is aludtam.